Tudom, sokféle nápolyit lehet készíteni, citromosat is, puncsos-rumosat is, de én csak kakaósat szoktam. Gyártott ilyet Édes, a Csobánkáék, középiskolai időkből Kukica édesanyja, és most már Ibi is, a nénikétek.
Csak azért szánom rá magam nehezen, mert ha elkészítem, nem bírom abbahagyni, és valószínűtlenül sokat megeszek belőle. Ti meg egy-két falatkát elrágtok, és csak nézitek, hogy nő a fenekem. Na, jó, néha egész tányérral is eltűnnek belőle, de a maradék mindig engem hizlal… ezért van ritkán házi nápolyi.
Hozzávalók:
- készen kapható ostya
- vaj/margarin
- kakaó, cukor
- Ibi tesz hozzá egy kis lisztes krémet vagy pudingot is, én nem.(Azt tapasztaltam, akkor könnyebben plötty lesz.)
Összekeverem habosra a vajat annyi cukorral, hogy ne legyen túl édes és annyi kakaóval, hogy jó sötét legyen és karakteresen kakaós ízű. Megkenem az ostyalapokat, egymásra fektetem és kész is.
Az utolsó lap teteje legyen mindig üres! Be lehetne erősen kakaós mázzal vonni, de csak nehezebben vágható és még jobban hizlal. Jó ez így, mezítlábasan…
Lenyomatom legalább egy napig, (könyveket, vasalót rakok rá), és csak utána kezdjük enni!