Ilyet csak akkor szabad csinálni, ha olcsó az eper.
Ugyanezt télen MIRELIT EPERBŐL is készítem.
Kiszámoltam, általában a negyven dekás eper bőségesen elég nekünk vagy krémlevesnek, vagy öntetnek. Pl. rétes mellé szeretem nagyon! Az ára annyi, mint egy kilónyi almáé. Nincsen csuma, veszteség - szerintem árban is megéri, ráadásul turmixoknak is jó (eper, banán, joghurt, ksi mandulatej, kis fahéjjal - próbáljátok ki! Fanni nagyon szereti.)
Ráadásul a mirelit epret én magában megenni már csak magamban szoktam, mert elég töppedt lesz, mire felenged.
(Bár van egy trükköm: piros gyümölcslébe teszem a mirelit epret – felengedtetem benne – összeturmixolva szuperfinom eperkrémlevest kapok. Szoktam vaníliás cukorral, kis citromlével ízesíteni, és nagyon szeretjük.)
Szóval a mirelit epret is cukorral szórom meg – és mire megolvad, turmixolható.
EPERÖNTET KARAMELLIZÁLVA
Vagy cukorral, vagy mézzel karamellizálom. Higgyétek el, más és más ízű, de nem is figyeltek rá – mert így is-úgy is finom.
A cukor (vagy a méz) kezd folyni, barnulni, akkor rögvest rádobom a félbe vágott eperszemeket. Azért vágom félbe, így könnyebben enged levet, s jobban átpirul. Ez csak nekem fakszni.)
Átforgatom (vigyázat! Ez a köpködős-sercegős szakasz!) Hozzáöntöm az eper levét is.
Ez perceken belül valami hihetetlen finom RESZTER lesz.
Mi odahaza rösztinek hívtuk, és Ausztriában döbbentem rá, hogy a RÖSZTI az a krumplilepény arra feléjük. Aztán rájöttem, a RESZTER ami németül zwetschkenröster= szilvareszter talán az ikladi svábok közvetítésével szilvaröszti lett.
S ha már a szilvaröszti egy darabos forró mártás, akkor az eper ugyanígy eperröszti –de nem tudom, hányan hívják így rajtam kívül…
