Gyakran keletkezik a konyhán valamilyen ízesebb lé: pl. ma főztem kelkáposztát egy hagymával, sóval – (palacsintában rántottam ki utána a kel cikkelyeit) –de adódik főtt krumplilé, tésztalé, gombóclé, sonkalé, stb.
Ezt hasznosítom köményleveshez.
Szeretem megmosni a zöldségeket pucolás előtt, egyrészt mert már közben is rávihetek róla valami élőlényt a megpucolt zöldségre, másrészt így könnyebben tudom hasznosítani a zöldségmaradékokat. Falun ugye, egyszerű, megy a tyúkok, állatok elé, moslékba, vagy megy a komposztba.
Itt, városban megy a zöldséglébe… Pl. karalábé héja, krumplihéj, karfiol lebontott ága-boga megy a fazékba, épp csak ellepi a víz, amiben megfőzöm. Ilyenkor megdobom egy fej vereshagymával is – és kész a köménymagleves-alap.
Egy ek zsiradékon megpirítok egy púpos ek köménymagot. Jól kipattogtatom, megszórom liszttel, átforgatom, 1 tk piros paprikát szórok rá, és felöntöm az ízes lével.
Tehetek bele hagymát, paprikacsumát, paradicsomot, sűrített paradicsomot, fűszerezhetem még, de ha összefőztem, akkor már csak leszűröm, és kész a csésze finom, illatos köménymagleves.
Akkor köménymagleves, ha ezután nem jön bele semmi tojás, - viszont pirítok bele jóféle kenyérkockát magamnak, sima kis párizsi csíkokat nektek.
Általában fűszerezem beleszórt friss zöldfűszerekkel (szinte mindegy mivel, mind illik hozzá).
Próbáltam füstölt lazacdarabkákkal (őszintén szólva nem is cafatokkal, hanem cafatkákkal) ízesítve tálalni, - Tinka, neked ízlett, sőt, apátoknak is.
Úgy cifrázom, hogy a beledobott pirított kenyérkockákra reszelek sajtot, kicsit ráolvasztom a sütőben vagy a mikróban – és úgy tálalom. De lehet a kockákat besajtozni a mikróban, és úgy rátenni a levesre, finom.