Amikor Mama legutóbb (86.születésnapján, egy friss csuklótöréssel a háta mögött) azt mondta elmerengve: „Ezekkel a kezekkel már nem tudok olyan vékony káposztát vágni, hogy olyat készítsek, amit a fiam annyira szeret…”, akkor a szívem belefájdult.
Leírom nektek, hogyan készítette Mama Apátoknak a káposztasalátát, mert fontos, hogy ez is megmaradjon nektek.
Ugyanúgy ült neki, mint a képen a diópucolásnak. Ölbe vett egy vajlingot, kézbe vette a káposztát, és éles késsel, leheletvékony szeleteket vágott a káposztából.
A vékony káposztacsíkokat besózta, éppen annyi sóval, hogy elég sós legyen ahhoz, hogy, felpuhuljon, jól átjárja a só a káposztát, de csak annyira, hogy még ehető legyen.
Ecettel meglocsolta és ennyi.
Nem állom meg, Mama káposztájába is teszek borsikafüvet.
Mama káposztasalátája lilahagymával
(Fél fej káposztához egy lilahagymát szoktam tenni. Ha hozzáteszek borsikafüvet, köményt, fekete borsot = Édes káposztasalátája.))