„…jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.”
Csanádi Imre: Őszköszöntő
Nem is rég még kereplővel őrizték a szőlőket a villányi szőlősdombokon a seregélyektől, de azóta már lezajlott a szüret és itt van az ősz a szőlőben – lehet szedni kökényt, csipkebogyót, galagonyát, a bor minőségét védve a tőkéken hagyott hónaljfürtöket böngészni, az erdőben somot is találni s aki bátor, szedhet gombát is…A képeket kirándulásra kedvcsinálónak teszem fel, hátha elindultok és begyűjtitek az őszi erdő ajándékait. Mi, lányok gyűjtögettünk évezredeken át, leleményesek vagyunk a böngészésben.
Csipkebogyó
Csipkebogyó viszont sok van a szőlők menti vízmosásoknál, garádokban. Bőven termett Aszódon is, gyermekkoromban sokat ettünk belől! A teákhoz való, felesbe vágottan vagy egészben szárítandó bogyókat korábban, augusztus vége felé, még az érés előtt le kellett volna szedni. Most az élvezetek ideje van, a dércsípte csipkebogyó megdolgoztat, de nagyon finom: leszedem, lecsípem a végét, kinyomom a felső krémes finomat belőle, ez a lágy húsa, azt megeszem, aztán kinyomom a szöszöket, azokat eldobom, s végül megeszem a héját. Ez egyetlen bogyó, igen rossz órabér… Ámde most van az ideje a hecsedli lekvárhoz való bogyószedésnek épp a fentebb emlegetett krémes finom gyümölcshús miatt. Teli van C-vitaminnal, (több van benne, mint a citromban!), ezt már annyiszor mondtam, nem ismételem. Gyógyhatása is rengeteg van, a piros bogyós gyümölcsteám állandó szereplője a galagonya és berkenye mellett. Jótékony hatását többek között a benne lévő flavonoidoknak köszönheti (azok szabadgyökmegkötő hatása révén igazi tisztító, méregtelenítő finomság ez a csipkebogyó!), , de magas az A-vitamin tartalma is, sok gyümölcssav található benne, nem véletlenül olyan kellemesen savanykás az íze.
Fekete bodza
A mi utcánkban kicsi utca,
van benne egy hosszú bodza.
Ősz felé már hull a bodza,
kis bogyóját dobja, dobja.
Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza
Ha van szerencsénk fekete bodzabogyóhoz, és még nem aszalódott össze, akkor az utolsó alkalom a mostani séta a bodzalekvár főzés alapanyagának begyűjtésére. Igyekezni kell, mert a madarak is sietnek: zsigerből tudják, hogy amit lehet, meg kell enniük, és a bodzát ők is szeretik, a berkenye ott lóg még nekik egész télen a fákról.
A bodzavirágot tavasszal teának érdemes gyűjteni (bár apátok inkább iszik hársfa, csipke, zsálya, bármi egyéb meghűlés elleni gyógyteát, mint a bodzát), viszont a termésnek koraőszön van ideje. Vigyázni kell: csak a bogyója mehet bele, semmi zöld ne kerüljön mellé! A lekvárt passzírozni érdemes nemcsak azért, mert sokan a magját nem szeretik (belemegy a fogak közé, széttöri a tömést, brrrr!), de nem esztétikai, hanem kémiai hatás miatt fontos. Ha a magját benn hagynátok a bodzalekvárban, akkor napi 1-2 evőkanálnyit lehet enni belőle, enyhe mérgező hatása miatt igen hatékony fosi-fosi a végeredménye.
Galagonya
Galagonya cserjékből sok van a szőlők menti vízmosásokban, de még némelyik présház mellett is. A bogyója most is ehető, szedhető az első fagytól, amíg az ágon van és tél végére meg nem feketedik. A dércsípés után válik igazán finom kásássá – akárcsak a kökény. Mindkettő ehető magában, használható szárítva teába, szörp, lekvár főzhető belőlük. Húsok mellé mártásnak is jók!
Kökény
Ilyenkor gyűjthető a kökény is, gyermekkorom meghatározó gyümölcse. Kora téli kedvenc csemegém volt, ha éhes voltam, kimentem a Humnákra, teli volt kökénybokorral, nagyapám nem győzte irtani, és belakmároztam. Jótanácsom: A kökénymártást vegyétek komolyan – főleg, ha vad kerül az asztalotokra, Gundel szintű az összhang egy szarvashús és a kökény fanyar íze között! A kökényvirágból gyógytea készülhet.
Som
Végére hagytam az én szerelmetes somomat, (nagyon szerettem gyermekkoromban, sokszor ezért mentem a galgamácsai erdő felé, arra szoktam találni. Ilyenkor nem tudom, lehet-e találni még az erdőkben – ott is inkább a széleken, tisztásoknál- mert a hideg után könnyen lepotyog.
A som szereti a fényt, hiába van a kertemben, küzd a túlélésért a fenyők mellett, és virágzik, de alig van rajta termés.
A som termése piros, fényes és feszes héjú, tojásdad, hosszúkás. Belül van egy csonthéjas mag, arra ne harapjatok rá, fogtömésölő. A termés kellemes és savanykás ízű, tele van C-vitaminnal. Karotin is van benne!
Savanykás és hihetetlenül aromás ízét nagyon szerettem már gyermekként is. Lehet belőle lekvárt főzni, és nagyon finom, süteményekbe is passzol a savanykássága miatt, befőttnek is jó, zölden leszedve kovászolható, ecetben vagy sós vízben is elrakható, mint a medvehagyma vagy a papsajt termése.
Csak halkan mondom, a szőlőtövek között ott zöldellik most is még a kövér porcsin (és a tyúkhúr és más ehető zöldség is), ezek ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag túlélő növények: ha esszük őket, bízhatunk saját túlélésünkben is.
Vadszeder
A garádokban gyakran bukkanok rá a szőlők mentén vadszederre. Ha a legelső képet nézitek: A Szársomlyó Villány felőli oldalát láthatjátok rajta: ott 
futnak le a szőlők (ott van a mi kékoportó, cabernet sauvignon szőlőink csíkjai is), és ha megnézitek, ott van egy-egy út csíkja mellett a vízmosás garádja. Az ilyenek rejtik leggyakrabban a szeder szúrós indáit! Én nagyon szeretem a szedret savanykás íze, húsos, finom kis bogyói miatt. Ilyenkor persze mázli kell az ehető szemekhez, az ősz töppeszti, szárítja ezt a termést.
----
Én ezeket szoktam gyűjtögetni őszi barangolásaim közben. Gombából nem adnék tanácsot, én leragadtam a szegfűgomba, mezei csiperke és az őzlábgomba, na meg a pöfeteg felismerésénél. Azt persze tudom, hogy ilyenkor érdemes nem csigarágta vargányát, sárga rókagombát begyűjteni, (tőlük finomabb paprikás, pörkölt, tészta alig van!), de ezeket már a piacon vásárlom…
S ha már a villányi szőlőkben barangolunk (szerintem elhanyagolt terület a VILLÁNYI DŰLŐTÚRÁZÁS!!) – akkor essék szó borozgatásról is: a fenti 
képen a tavalyi chardonnay borunk aranylik, és a karcsú pohárban viszont már a 2012.évi chardonnay szőlőkből készült, idei bor színét csodálhatjuk, és ha arra járunk, kóstolhatjuk is…
Nézzétek a bor koronáját és a pincék tükröződését a pohárban!
Búcsúzóul pár novemberi szomorkás, borongós képet is mutatok innen a villányi szőlőkből – ha ilyen a séta, akkor bizony a forralt bor esik jól bent a jó meleg szobában…(A forral bor készítésekkel is jövök!)
S még egy: a villányi őszben tényleg vannak földre koccanó diók, találni diófákat, s a leesett diók közt böngészni mindig szabad volt. Pár szem felszedve, út közben összetörve megédesíti az őszi sétát a szőlők között.
Tudjátok, a szőlőtáblák között bóklászni ilyenkor ősszel is különleges élmény. A levegő éles, tiszta, érezni a szelet, a csendet, hogy él a föld. Itt még minden egyértelmű, mert „mindennek megvan az ideje” - ha metszeni kell, akkor a késedelmet már megsínyli a termés. A szüret idején minden késedelmes nap csökkenti a minőséget. Ha nem véded a szőlőt a kártevőktől, akkor kárt tesznek benne… az élet egyszerű teljessége jelen van a szőlőben.
A dalai láma igazsága élő: csak két olyan nap van, amikor nem lehet semmit sem tenni (a szőlőben s az életünkben): a tegnap és a holnap.
A villányi borok ízét éppen ez a természet, az itteni termőhely adja. Van egy jó mondás arrafelé: A bor apja a szőlőfajta, anyja a termőhely, sorsa az évjárat...A szőlősgazdának mindíg ma kell megtennie, ami szükséges, ez benne a szép és ettől nehéz is errefelé a munka.
Utóirat Budapestről: ha barangolunk az itteni utcákon, itt is találhatunk böngésznivalót, idéznék is rögtön kettőt.
Berkenye:
A madárberkenyéért nem kell a villányi szőlőkben kószálni, itt Budapesten is szedhetjük parkokban, csendes utcákban díszfákként telepítették őket és teli vannak terméssel. Lekvárnak, szörpnek jók, de nem olyan finomak, mint a kerti nemes vagy az erdei fekete berkenye.
Aszalni viszont olcsó és érdemes – teába nagyon finom és egészséges beletenni szárított bogyóit!
Homoktövis
Villányi barangolásaim között nem találkoztam homoktövissel, annál többet láttam itt Pesten, kerítéssövény, díszcserje a kertekben, a parkokban. Lehet cukrosan kandírozni, lehet szörpnek főzni – talán annak a legjobb, nekem a lekvárja nem jött be. Szörpnek viszont igen egészséges, és itt a Thököly úton van egy homoktövis bolt, magyar találmányként a rák ellen kapható benne sok minden.
