Blogom:

Életemet meghatározzák a borok és az ízek. Családanyaként szól ez a blog gyermekeimnek és tágabb családomnak, hogy unokáink is ehessenek olyat, amilyet a dédanyjuk főzött és remélem inni fogják azt a bort amit a borászatunk készít...

Recept számláló:

Már 900 feletti recept az oldalon!

válogass kedvedre>>

Kedves képeim:

Keresés cimke alapján

Címkefelhő

Tagline

2012.12.22. 23:41 mijemaja

Szelíd gesztenye sütése

Címkék: gyümölcs gesztenye #összes

szelídgesztenye.JPGÍme a szelídgesztenye a virágzástól a földre pottyant érett állapotig. A szelídgesztenyefa nem akárhol él meg, mediterrán növény, igényli a védett mikroklímát. Nem is volt Aszódon, nem is ettem belőle, csak a cukrászdai gesztenyepüré révén hallottam felőle. Aztán Pest téli utcáin kószálva megismertem a parázs felett sütött gesztenye melegét, jó ízét is. Végül jött a szabadabb kereskedelem, és lehet gesztenyét venni. Azóta készítem. Próbáltam sok mindent, masszát, pürét, levest belőle, húst töltöttem vele – de a No1= a sült gesztenye. S tudjátok, mikor kell nagyon-nagyon de gesztenyét sütni? Márton napján. Fél Európa Szent Mártonra emlékszik, lampionokkal, fáklyákkal, (a tűzzel a hozzá kapcsolódó jótettekre világítanak, hogy látszódjék a szerető, segítőkész jóság az életünkben). Borban áztatott gesztenyét sütnek (csináltam! leírom!) - és Márton perecet, kiflit, babát esznek mellé, forralt bort, Márton-puncsot isznak...

A gesztenye sütésekor az alapeljárásom a következő (a képeken is látszik):

szelíd gesztenye sütése.JPG1. Beáztatom a gesztenyéket – ez 2órától 24 óráig is mehet, jó, ha sokáig ázik.

2- Kiveszem és keresztet metszek bele.

3. Így, nedvesen berakom a tepsibe.

  • Lefedem (gyakran simán a másik tepsivel, úgy hiszem ilyenkor, olyan lesz, mint a kemence, és jobban süt), és adok neki 40 percet 180-190 fokon.
  • Utána a fedelet leveszem, 10-15 percig 250 fokon sütöm át.

Vigyázni kell, nehogy megégjen!

Nem szabad a sütőben benne hagyni, kiszárad és akkor vacak.

Tálba rakom a tiszta vasalt konyharuhát, belerakom a gesztenyét, lefedem a ruhával, és így teszem elétek.

szelíd gesztenye zölden.JPGA felső képen is látható gyönyörű szelídgesztenyefa Villány-Virágoson, a védett és alvó pincefaluban van az egyik pincénk előtt. A mögötte lévő ház a Fábos ház, és Feri azt mesélte, a fát még édesapja ültette évtizedekkel ezelőtt.

Hoztam a gesztenyéből, büszkélkedtem vele a keresztapátoknak, mondván „én szedtem egy igazi szelídgesztenyefáról!” (be-be-beeeee, az én apukámnak CSÉB-je van, mondta erre ifjúkorom reklámja). Laci is egyből tromfolt: Zebegény felett meg egész szelídgesztenyefa erdő van!

- Akkor meg miért nem szedtünk ott szelídgesztenyét már évek óta?!- háborodtam fel, lelki szemeim előtt a gesztenyéstelen téli esték sora suhant át, s Laci, aki Zebegényben töltötte nyarait, azzal, hogy nem adta át, elorozta előlem a gesztenyék begyűjtését.

- Ó, az nem olyan könnyű, a helybeli svábok nagyon titkolják, maguknak tartogatják – jött a hosszú és lusta magyarázat, mondván, „sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól már a csaaaloogány” (ahogy a dalban énekeljük) -  szóval Csipkerózsika rózsaerdején kell törni érte, stb.

Ekkor derült ki, hogy még az Anjou Károly Róbert hozta magával mediterrán vidékükről a facsemetéket, s a túlparti visegrádi székhelyével szemben a Börzsöny lágy lankái között a szelídgesztenyék otthonra leltek. Laci története szerint leginkább az történt, hogy aztán a király németeket is hívott, akik az egész erdőséget eldugták a nem svábok elől. Ez a telepített gesztenyeerdőség csodaszép, és állítólag a legnagyobb szelídgesztenyefa 16 méter feletti magasságú, s hat ember öleli át a törzsét, s a Dunakanyar egyik nevezetes látogatnivalója!

Amíg meséltem, közben rájöttem, honnan idéztem a sűrű rejtelmes erdő dalát, ez az orosz népdalból, a Dunjuskából való, le is írom nektek, Fanni nemsokára oroszul énekli majd nekem:

Dunjuska

A folyónál állt Dunjuska, Dunjuska, Dunjuska,
alkudott épp egy csónakra, csónakra, csónakra.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.

Odajött hozzá az apja, az apja, az apja,
vigyél át engem Dunjuska, Dunjuska, Dunjuska.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.

Minek jössz, téged nem várlak, nem várlak, nem várlak,
a folyón által nem járhatsz, nem járhatsz, nem járhatsz.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.
Sűrű az erdő, nap sose járja, nem szól benne csalogány.

Odajött hozzá kedvese, kedvese, kedvese,
mehetünk mindjárt kettesbe’, kettesbe’, kettesbe’.
Ritkul az erdő, fénylik a tisztás, újra szól a csalogány.
Ritkul az erdő, fénylik a tisztás, újra szól a csalogány.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://igyfozanyatok.blog.hu/api/trackback/id/tr114976599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása