Blogom:

Életemet meghatározzák a borok és az ízek. Családanyaként szól ez a blog gyermekeimnek és tágabb családomnak, hogy unokáink is ehessenek olyat, amilyet a dédanyjuk főzött és remélem inni fogják azt a bort amit a borászatunk készít...

Recept számláló:

Már 900 feletti recept az oldalon!

válogass kedvedre>>

Kedves képeim:

Keresés cimke alapján

Címkefelhő

Tagline

2013.01.10. 01:54 mijemaja

Karácsonyi tizenketted és a hagymakalendárium meséje gyermekkoromból újévi jókívánságokkal

Címkék: népszokások #összes Aszódról karácsonyi ünnepkör

karácsony.JPGKarácsony napjával kezdődik egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, ami  január 6-án, vízkereszt napján ért véget.

Felénk ez volt a jósidő! Másutt Luca napjához kötik a következő évre szóló tizenkét napot (ez a Lucakalendárium). Van aki azt mondja, hogy szilveszter után, január elsejével indul a hagymajóslás. Erről csak azt mondhatom, hogy nagyapámtól azt tanultam, karácsonyt követő nappal indult a karácsonyi tizenketted, és azzal indult a hagymajóslás. Ez volt az a tizenkét nap, amivel az elkövetkező esztendő tizenkét hónapjának az idejét jósolták meg mifelénk meglehetős bizonytalansággal. Nagyapám feljegyezte a napok időjárását, mit várhat majd a következő év hónapjaiban.

Ez volt a hagymakalendárium ideje is.

12 gerezdet bontottunk le egy nagyobb vereshagymáról, egymás mellé tettük az ablakpárkányra a szobában, és megsóztuk – aztán másnap néztük, barnul-e, melyikben van a legtöbb víz. A keletkező folyadék mutatta, mennyi eső lesz abban a hónapban, a szín, hogy szép lesz-e az idő. Amelyik hagymahéjban nem olvadt meg a só, az száraz hónapnak ígérkezett. Nem tévedett többet, mint a kézen-közön járó ún. „jugónaptár”.

Temetői fenyődíszítés 

Az volt a szokás a temetővel mifelénk, hogy egész évben gondozni illet a sírokat, elvárás volt a sír környékének is a rendben tartása, friss virágok a fejfánál, az elhervadtak cserékje, szégyen volt a családra a gondozatlan sír, úgy dédmamákig visszamenően. Ámde mindenszentekkel ez a kötelezettség bezárult: télen a halottakat is hagyni kell – ez volt az alap, nem járt a temetőbe senki – kivéve a karácsonyt, akkor fenyőágakat feldíszítettünk (a tehetősebbek kis fenyőfákat is díszítettek) éppúgy, mint odahaza, na, mondjuk a szaloncukrot kiettük és papírgombóccal pótoltuk a papírban.

Újévi jókívánságok 

Aztán jött az újév a jókívánságok ideje. S mit akart a palóc földmíves? Egészséget, erőt magának, állatainak, az állatoknak termékenységet, szaporulatot, haladni szeretett volna a munkában, jó termést kért…és próbálta bűbájos babonákkal, szentelésekkel távol tartani a betegséget, a kiliseket (keléseket), a villámcsapást, stb. A pásztorok és az aprószentek is ezért vesszőztek, suprikáltak. Újévkor meg jöttek a cigányok és ezért énekelve, kántálva kívántak áldást a házra és az állatokra. Csak énektöredékekre emlékszem:

Szálljon erre a házra

Az Isten áldása

Hat ökörrel, hat lóval,

Kilenc hízott disznóval

Dicsértessék!

--- o ------ o -------- o -----

Az aszódi nagyharang gilingalangója

Hirdeti hogy itt az évnek most a fordulója

Azért aztán egészséget

Bort, búzát, békességet

Aggyon isten bőven

Az újesztendőben!

 - - - -   o - - - - -   o - - - - - o - - - 

Bő szerencse, Istenáldás kerüljön majd sorba,

Öregjének, aprajának jól menjen a dolga.

Mindaz, amit kívánunk, teljesedjék bőven,

Örvedjenek, vigadjanak az új esztendőben!

 - - - - o - - - - o - - - - - o - - - - -

Adjon Isten békességet,

Minnyájunknak egészséget

gazdasszonynak tyúkot, lúdat

a kamrába szalonnát,

a gazdának bort és búzát,

az ólakba malackát,

szénát, szalmát, bocikát!

a holtaknak nyugodalmat.

Isten áldja meg magukat,

dicsértessék!

Szóval ilyesmiket regöléztek, és adni kellett mindenféle ennivalót. Erre a célra mindig félre kellett tenni ennivalót, igen szegény ember lett volna az, aki nem ad a kántáló cigányoknak, elvégre a jókívánság, az áldás csak jót hozhat, ha meg nem kapnának, átkozódás lehetne a vége.

Aztán elértünk a karácsonyi tizenketted végéhez, a tizenharmadik naphoz: Vízkereszthez, a három királyok imádásához.

Ekkor szentelték a vizet, ez volt Krisztus megkeresztelésének napja, sokan szerették ekkor vinni a templomba megkeresztelni a gyereküket, és ez volt a házszentelés ideje is. A temetőben a sírok vagy keresztfák szentelésének ideje a Halottak napján volt, és a természetközeli népek szeretnek biztosra menni. Ha tetőt újra ácsolták, azt biztos, hogy megszenteltette Vízkeresztkor a gazda.

Vízkeresztkor leszedtük a karácsonyfát és úgy illett, hogy a temetőben is leszedjük. (Ha itt így szokás, ott is úgy kell...) 

A vízkeresztet a háromkirályok ünnepének is tartják, mondván, ekkorra értek oda a háromkirályok Betlehembe.

S mi következik Vízkereszttel? Hát a farsang!!!!!!!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://igyfozanyatok.blog.hu/api/trackback/id/tr844985620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása