Blogom:

Életemet meghatározzák a borok és az ízek. Családanyaként szól ez a blog gyermekeimnek és tágabb családomnak, hogy unokáink is ehessenek olyat, amilyet a dédanyjuk főzött és remélem inni fogják azt a bort amit a borászatunk készít...

Recept számláló:

Már 900 feletti recept az oldalon!

válogass kedvedre>>

Kedves képeim:

Keresés cimke alapján

Címkefelhő

Tagline

2013.01.24. 01:44 mijemaja

Rajnai rizling kóstolgatása avagy mi a különbség bor és bor között plusz füstölt tonhalsaláta

Címkék: saláta rajnai rizling halak borkóstoló fehérbor #összes Villányból füstölt tonhal

rajnai rizling bor és szőlő Villány.JPG“…A szőlőskertek fölött hulldogáló eső (amelyet végtelen nyugalommal hallgatnak a kertek) tüzes nedvvé válik. A tüzes napsugár átformálódik a szőlőkön, megöleli a hegyet. Most még egyforma a szőlőfürt mindenütt ezen a darab földön, ahol szőlő terem. De majd ha borrá érik a szőlő, majd ha pincébe zárva megismerkedik a fogság gyötrelmeivel és forrongó szenvedélyeivel, majd ha felolvadnak benne a könnyek és sóhajtások, amelyek a kapálgatásnál körülvették, akkor tudjuk meg, hogy mi a különbség bor és bor között…” 

                                                                                                             /Krúdy Gyula - A szőlő/

(A képeken a rajnai rizling bor pohárban fent, a kisharsányi rajnai rizling szőlőterület a templommal s a rajnai szőlőfürt és alkonyi levele...)

Karácsony alatt rajnai rizlinget ittam, no nem azért, mert iszákos volnék, hanem mert kerestem a benne rejlő ízeket, próbáltam beazonosítani az illatait, s mindezt jól megfogalmazni, ha a piacra kerül ez a bor.

Minden vendégemet ezzel itattam, faggattam, had okosodjak mások „kóstolgatásával” is. Sokszor éreztem, hogy a borkultúra nem igazán része a mindennapi kultúránknak, és sajnos most is volt ilyen beszélgetés a kóstolás kapcsán:

Milyen a bor?

Bor.

Kóstold meg, milyen?

Hát, bor.

Beszélgessünk róla?

Igyuk meg.

Én azt mondom, beszélgessünk róla.

rajnai rizling szőlő májusban Villány.JPGBeszélgessünk, nem? Szerintem Krúdy Gyula igen jól fogalmazta meg ebben a fenti idézetben, mennyire nem egyforma egy-egy pohár bor, mennyire más rejlik attól függően, milyen fajta, hol volt a tőke otthona, milyen volt a termő éve?                

A mondás szerint egy bornak az apja a tőke (a szőlőtőke, vagyis a fajta, a nemző), az anyja a  termőhely (a terroir, a befogadó föld), és sorsa az évjárat. Nevelőanyja a szőlősgazda és nevelőapja a borász.

Vekerdy Tamás a gyerekek kapcsán írta, hogy gyermekeinknek két dolgot kell adni: gyökeret és szárnyakat.

Valahogy így van a jó borral is a borosgazda: a gyökerek a szőlő, az, amiből a bor elindul borrá lenni, és a borász ehhez tudja hozzátenni a maga odafigyelését, tudományát, a készítés, a pince tisztaságát, hogy a jó bor szárnyakat kapjon, s eljusson az értő emberekhez. Hogy megkóstolhassák!

Számunkra a borkészítés tele van kóstolgatással. Kóstolgatjuk a szőlőt: milyen az íze, a cukra, a sava. Cseppeket sajtolunk ki és mérjük refraktométerrel már kint a szőlőben is a cukortartalmát. Figyelünk arra, jókor szedjük le.

Ha korán szedjük, sok a sav, nem alakult ki a megfelelő cukortartalom, és a bor alacsony alkoholtartalmú, íztelen, üres lesz. Ha későn szedjük, bomlik már a cukor, elindulhat a rothadás, jöhetnek az ecetsav baktériumok, illósodhat a nem megfelelő szőlőből készített bor.

rajnai rizling szőlő szüretkor Villány.JPG“... Királyi gyümölcs, és a szegények gyümölcse, mert ízében benne van minden jó íz, amelyet az életben szerettünk. Van benne ilyenkor az üde ifjúság savanykája, később érett öregség édes bölcsessége. Eszedbe hoznak ízei minden ízt, amely kedves és emlékezetes volt életedben, az első csók friss zamatosságától kezdve az öregségig csipegeted a szőlőszemeket a fürtről. Egyik szemben gyermekkorod ízeit érzed, másikban esküvőd napja van elrejtve, a harmadikban a roppanó magocska vénségedről beszél.

Ősszel jön ő a városba a hegyek közül, amely időben legkedvesebb az élet. Túl a tavasz szökkenésein, lehűlve a nyári hévtől: az élet mint egy kedves stáción pihen meg őszidőben. Lejön a szőlő a hegyekből, és frissít, üdít, gyönyörű ígéreteket tesz. Mutat hosszú piros őszt, miközben folyton érik, mint az ember. Felszedi magába az élet napsugaraiból az erőt, a szélből a szilajságot, a halkan hulldogáló esőből a bölcsességet.

Mire megérik: a nap messze húzódik a hegyektől, hűvösödik az éjszaka, borong a felhő a domb felett: akkor van szüksége a szőlőfürtnek elrejtett ifjonti erejére, délceg öregségére, a napsugár tüzére. Hordóban jön le a hegyről, hogy esztendőn át vigasztalója, erősítője, mámorítója legyen az embereknek. (Krúdy Gyula: A szőlő)

A mustot is kóstolgatjuk, mérjük, s aztán jön a hordó, mert a pincék mélyén hallgatagon pihenő borok nem is pihennek ám: dolgozik bennük a metamorfózis, átalakulnak anyagok, alakulnak az ízek, és eközben a bor igényli a törődést, a figyelmet,

Amikor eljön az idő, felkészítjük a palackozásra.  Ilyenkor kóstolgatjuk csak igazán! Bevizsgáltatjuk a bort a vegyi laborban, látunk értékeket, következtetünk állóságra, extrakt-tartalomra, alkoholra, savakra, stb.,ezekkel az elemzésekkel meghatározhatjuk ezeknek a fontos alkotórészeknek a mennyiségét, - ám a bor sajátossága, illata, aromája, íze, utóíze, a korty hosszúsága, lecsengése bizony csak kóstolással állapítható meg.

Ez a rajnai így került a karácsonyi asztalunkra, palackozás előtt vagyunk és kóstolgatjuk, elvégre el kell készítenünk a leírását, be kell tudni mutatni a bort azon vendégeknek, vevőknek, akiknek szeretnénk átaladni.

Nézzétek ezt a poharat: ott aranylik benne a villányi rajnai rizling.

rajnai rizling bor Linbrunn Villány 1.JPGItt vert gyökeret a Villányi Borvidéken, azon belül a kisharsányi Hajdús dűlőben. Süt a nap hétszámra, jó itt a talaj,  valamikor Európa országaiba exportálták innen a borokat hordóban, Nagy Pál, akitől az egyik itteni szőlőt vettük (ő olaszrizlinget termelt ezen a talajon), azt mesélte el, apósa pincéjében talált egy hordót, s rajta nyomdai sok évtizedes, kopott festéssel a felirat: Siklós – London. Londonba vitték hordóstul az olaszrizlinget innen, s volt rá piac.

Híresek voltak a magyar borok, minőségiek és nem 200Ft/2liter műtrágyalötyik. Meg kellene becsülni, amink van, a termőföldet, az évezredes magyar borkultúrát, mert még Villányban is láttam műveletlen szőlőt, de azt hiszem, nincs olyan ház, ahol ne lenne színes tévé és mobiltelefon…

Amikor egy borral találkozom, barátkozom vele, mint ezzel a rajnai rizlinggel.

Nézem a színét. Egy bor a tisztaságával és a színével köszön elsőnek. Lehet kristálytiszta, (tükrösen tiszta), tiszta, rosszabb esetben homályos (fátyolos), még rosszabb esetben opálos (zavaros, ezt már törött bornak is mondják). Ennek a rajnainak a színe aranysárga, kis zöldes villanásokkal, ahogy a fényben átforgatom. Ha a bor sárga, lehet szalmasárga, világossárga, aranysárga…

Aztán ahogy a fényben már megmozgattam a bort, időt adtam az illatainak, bontakozzanak ki a pohárban: érdemes beleszagolni, mivel üdvözöl? Nehéz jól megfogalmazni, nincs egzakt leírás erre.

Érezzük magát a bor illatát, a pincék üzenetét. Némelyik bornál (különösen a kedvenc portugieseremnél), ha beleszippantok a pohárba és becsukom a szemem, szinte ott állok a hűvös pincében. A falakon nemes penész, tompán fénylik a nedvesség, a hordókban csendben érik a bor, s gyakran eszembe jut ez a Krúdy idézet a szőlőről, amit a beköszöntőmben is idéztem, mert annyira jellemzőnek érzem arra a bonyolult átalakulásra, amidőn a szőlő leve borrá érik. Vagy Pilinszky sorai a hordókban érő halhatatlanságról, Hamvas Béla…

A jó bor illatában letisztult nyugalom van, a minőség üzenete.

A még jobb bor illatában ott lehet a termőhely, a szőlőfajta illata, rétek és erdők, kaszálók, gyümölcskertek az Éden üzenete.

Most nem beszélnék a túlkénezett borok büdös szagáról, az illósodott borok ecetességéről, az egérszagról, szúrós illatokról - ha ezeket érezzük a palackban, az a bor hibás. Öntsük ki, mert csak a fejünk fájdul meg a gyomrunk után…

Ha nyitottan szívom be és próbálom elválasztani egymástól, mi minden búvik meg ennek a rajnainak az illatában, minden fehér benne, a szirmok, az aromák. Egyértelműen citrusos, aztán ráébredek: mézes az illata!

Jön az első korty: forgatom a számban, ismerkedek az ízével, a savaival.

A bor savtartalma lehet sokféle, savanyú (mit savanyú! Vadsavanyú is), kellemesen savanykás, sima vagy lágy. Ez kellemesen lágy, annyira savas, amennyire egy rajnainak kell, elvégre hosszú útra indul: a rajnai rizling többéves bor, ha már a palackba rejtük, évekig őrizhetjük, a palackban is gazdagodni fog az aromája.

Sokan szeretik az édes borokat. Az édességet a bor cukortartalma adja. Amikor mi a bor fejlődése során hagyjuk, hogy a benne lévő cukor teljesen átalakuljon, akkor az extrakt-tartalmában nem lesz visszamaradó cukor, ez a száraz bor. Villányra a száraz borok a jellemzőek, az itteni borászok nem cukroznak, nem javítnak must-sűrítményekkel tudomásom szerint.

Viszont többedszer fordul elő, hogy egy bort az extrakt magas értéke, gazdag aromái miatt édesnek mutatkozik a szájban. Most is, ez a rajnai olyan érdekes, az illatában búvó méznek még az aromái is visszaköszönnek a számban, ezt a száraz, cukormentes bort szinte édesnek érzem.

Reduktívan erjesztettük, ettől üde és természetes szénsavtól fiatalos, virágos az íze. A nyelvemen itt-ott érzem a minibuborékot. Rájöttem, ez a citrusos íz a grapefruit.

Telt harmóniában olvad benne össze a sav és a zamat, az illat és az íz: Úúúú – jó ez a bor, mondom magamnak. Hú- de jó fröccsnek! – mondja a párom. Hát igen, jó borból jó a fröccs, de a legjobb fröccs jó és savas borokból készíthető.

Végül megfogalmaztam a bor leírását, ez kerül a palack hátsó címkéjére. Aki olvassa majd, nem is tudja, mennyi időt töltöttem vele, hogy megpróbáljam megfogalmazni, jól átadni mindazt, amit a borkóstoláskor számomra ez a rajnai adott.

LINBRUNN Rajnai rizling 2012

rajnai rizling Villány Linbrunn pince.JPGMarkáns savgerinc és áradó gyümölcsösség harmóniája jellemzi ezt a bort.

Eleven, kis zöldes villanással aranysárgán csillámlik a pohárban. Illata intenzív, mégis finom, mert csupa fehér virág, akác és citrusok, fehér húsú gyümölcsök  (őszibarack, grapefruit) köszönnek belőle. Lendületes, tüzes, erőteljes és mégis könnyed száraz bor fajtajelleges ízekkel, különleges zamatokkal, a háttérben akácos mézességet rejtve. Lecsengése hosszú, fűszeres és elegáns.

 

A rajnai tökéletes választás halakhoz, szárnyasokhoz, sajtokhoz, gombás ételekhez és salátákhoz. Ideális fröccs-alap a minőségi fröccs kedvelőinek. Fogyasztását 10-12 oC-on javasoljuk.

 Végezetül egy karácsonyi halsaláta a Rajnai rizlinghez:

füstölt tonhalsaláta.JPGA TESCO-ban kaptam füstölt tonhalat. (Ez nagy dolog! most ettem először.) Kicsit száraz volt, ezért előkészítésül citromot facsartam rá, hagymát karikáztam és beraktam egy zárt edényben a hűtőbe érlelődni.

Készítettem tojássalátát: keményre főtt tojás, paprika, sós paradicsomkockák, kis sajtkockák összekeverve, majonézzel, mustárral, a citrom másik felének kifacsart levével.

Szedtem a hó alól tyúkhúrt, elkevertem a paradicsomkockákat vele.

Mindez így együtt isteni volt együtt a rajnaival!!!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://igyfozanyatok.blog.hu/api/trackback/id/tr945040188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása