Eredetileg kemény tojás maradékot hasznosított így az Édes odahaza Aszódon. Húsvét tájt, ha sok a maradék főtt tojás, és ennénk valami mást is, akkor az egyik menekülési útvonal a tojás ízének módosítása, pl. savanyítással, s ezzel a tojás is tovább lesz ehető, ami hűtő nélkül tavasszal már számított nálunk.
Édes úgy csinálta, hogy készített egy ecetes-cukros forrázatot (ahogy a leforrázott uborkánál, kétnapos-kéthetes érlelésű savanyúságainál is használta):
- vízbe tett ecetet
- fűszerezte: bors, szegfűbors, koriander, mustármag, boróka, babér, kis csípős paprika és persze pár gerezd fokhagyma ki nem maradhatott volna
- épp csak felforralta,
- közben a megpucolt keményre főtt maradék tojásokat berakta a befőttes üvegbe
- s leöntötte őket a forró páclével.
- lefedve a hűvös, sötét kamrában érlelte legalább másnapig.
Másnap – vagy akár egy hét múlva is!- kitette az asztalra és ettük reggelire, vacsorára, főzelékre feltétként. Miután még egy hét után is jó így a főtt tojás – azért is volt érdemes a húsvéti főtt tojás felesleget így tartósítani. Ráadásul így másabb az íze, nem olyan kötött, nyögvenyelős.
Így néz ki, ha esszük:
Savanyú tojás idehaza és nemcsak húsvét után
A savanyú tojásokat már frissen, direkt savanyúnak készítem! Akár a hagymás-karamelles páclevemet, akár az Édes féle hagymás fűszeres páclevet állítom elő, a savanyúlevekbe még azon melegében belerakom az előzőleg keményre, (10 percesre!!!) megfőzött, még meleg tojásokat.
Legalább egy éjjel állni hagyom, de aztán hűtőben tárolva nagyon sokáig állhat, eddigi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy 2 hétig is jó.
Sőt, közben egyre jobb lesz!
Ízesítései:
Apátok nagyon szereti a hagymás változatot, főként, mióta csípős paprikát is teszek bele, és a zöldpaprikát, a tojással érlelt fokhagymagerezdeket is megeszi.
A tojáshoz a savanyúlében érlelődő ecetes hagyma nagyon illik. Komplett eleség: a tojás, mellé a hagyma, kenyérrel finom és ütős reggeli, lehet utána menni aratni. Na jó, vizsgázni, ti már ott arattok…
Szoktam mellé tenni zöldséget, pl. avokádót, paprikát, hagymát, fokhagymát, répát és paszternákot, de akár cukkinit is.
Gyakran pácolok a tojás mellé párizsit, szalámikat, virslit, krinolint. Nagyon kellemesen marinálódnak, mire a tányérotokba kerülnek. A párizsifélék mellé oreganót, medvehagymát vagy majoránnát szeretek a páclébe tenni.
Ha megnézitek ezeket a képeket, mind különböző időpontban készült más-más savanyú tojásról.
Jómagam ugyanis már nemcsak húsvétkor készítem, és még bort is teszek néha bele – úgy még finomabb. Ha fehér bort, akkor a tojás világos marad, (bal oldali első üveg), ha testes villányi vörössel, borecettel készítem így a tojást, akkor elszíneződik (balról a második üveg): de az inkább még különlegesebbé teszi.
Szívesen ízesítem citromkarikával is!!!!
Zöldfűszert is adok hozzá, borsikafű, kakukkfű vagy kaporág vált be, egy-két ágacska kell 1-
A visszamaradó páclé – főként, ha boros!- teljesen jó húsok sütéséhez.
Amikor beszélgettem Ibivel, villányi sógornőmmel erről a tojástartósításról-ízesítésről, kiderült, ő nem ismeri. Ugyan hagyd már,- mondta kicsit neheztelően- ezeket a mindenféle különleges új dolgokat.
Te Ibi, - lepődtem meg- ezek nem új praktikák, nem külföldi újdonságok, ez sima évszázados régi tót recept!!
Az más- adta meg ő is egyből magát – de akkor sem ismerem.
Aztán amikor részletesen elmeséltem neki, s megértette, hogy a húsvétkor kötelezően megfőzött rahedli főtt tojás így megmenthető volt, egyből elismerően csettintett rá. S kiderült, a savanyú buggyantott tojást sem ismeri - sem a szegény ember pörköltjében főtt tojást. Hát, bármennyire is hasomlít, mégiscsak más a palóc és más a sváb konyha ...
S hogy nemcsak én teszek ecetesen tojást, arra Sebesi Orsi a, régi munkatársőm (SEBESI MINIFARM) is példa, ilyen az ő ecetes-hagymás fürjtojása – íme a fotó róla! A módszer pedig ugyanaz...
