Aki járt Marokkóban, Egyiptomban, szóval az Észak-afrikai országokban, vagy egyszerűen csak vannak arab barátai, jó ismerősei, netán – mint nekem anno, évfolyam és tankörtársai (bár ez a fogalom mintha már nem lenne az egyetemeken), az bizonyosan evett kuszkuszt.
Aki pedig kíváncsi rá, simán vásárolhatja nálunk is, és elkészítheti szaftos húsok különleges köreteként, vagy extra édességnek is.
Mi a kuszkusz? A durumbúza darája. Úgy is készítik, szinte, mint a grízt, épp csak nem pirítják meg előtte, és a főzőlé pedig ízes. Van más gabonából, pl. árpából is készített kuszkusz is, de azt ritkán látni, a sima durumbúzást meg már szinte mindenütt kapni.
Egyszerű kuszkusz főzési alapszabályok:
Egy tasak kuszkusz eddigi tapasztalataim alapján
Ehhez 1,0-
Felforralom.
Ha már forr, fogom a kuszkuszt, s mint a grízt, fakanállal keverés mellett folyamatosan beleöntöm. Megvárom, míg pöffen egyet, s már húzom is le a tűzről. Ekkor szoktam 1-2 ek olajat is hozzákeverni, vagy ehhez a mennyiséghez 10 dkg teavajat – attól nagyon finom lesz!
Lefedem és állni hagyom. 10-15 perc múlva kész a pergő kuszkusz.
Miután szokás a hús mellé párolt zöldségeket is az asztalra tenni, ezért én úgy szoktam készíteni, hogy a zöldségeket megfőzöm a sós vízben, utána leszűrve 1-2 ek olajon átpárolom őket.
A szüredék már jó ízű, azt forralom fel, s abba főzöm bele a kuszkuszt.
Ha van reszelt citromhéj –mint a képen is látjátok- simán hozzákeverem a kuszkuszhoz.
Másik módszer: Húslevesben főzöm a kuszkuszt
(Ez a Batthyany kuszkusz lehetne, hiszen húslevesben főzöm, vajjal keverem el = Batthyany rizs, nem?)
Bőséges húslevest készítek.
A benne főtt zöldség lesz a kuszkusz kísérője.
A húslevesből veszek el egy liternyit, abba főzöm bele a kuszkuszt, s belekeverem a vajat a végén.
A főtt húsból készítek egy savanyú vetrecét (vagy hamis hagymás tokányt, attól hamis, hogy főtt húsból van) – és kész a magyaros arab étel: vetrece, kuszkusz, főtt zöldségekkel…
Az arabok általában párolni szokták, és van direkt kuszkuszfőző edényük is.
A lényeg, hogy valami jó sűrű, ritkalyukú szitaféle kell, ami egy adott edényt jól lezár. Mivel a kuszkusz pici, a sima szűrőim nem megfelelőek, mert átesnek rajtuk. Ha lenne rozsdamentes szitám, ami ráfér egy fazékra, és még le is tudom valamivel fedni, hogy a gőzök bennmaradjanak - akkor az kb. egy kuszkuszfőző szerkezet.
Az araboknál a következő az alap: alul készül a szaftos hús, sok zöldséggel.
Felette, a zárt edényben, a gőzben párolódik, duzzad meg a kuszkusz.
