Érdekes, kellemes ízű édesség. Apátok megette az összest a tányérról: ez ugye jót mond nektek, vagy legalábbis annyit jelent, hogy nem negédes ez a körtés finomság.
Kb. fél dl vízbe teszek 2-3 szegfűszeget, egy darabka fahéjat, 2 ek cukrot (vaníliás cukor, vagy vaníliadarabka is jó bele) – majd ezt összeforralom.
Rádobom a félbevágott, magtól megtisztított körtéket, héjukkal felfelé, és addig sütöm, míg a végén egy kicsit megkaramellizálódik az alja, de még nem ég oda.
A körtéket tányérra teszem, a magház helyére ribizlit (piros vagy fekete áfonyát, szilvakockákat, meggykockát) teszek, és tálalom.
A képen egy kevés ribizlit összeturmixoltam, de díszíthettem volna tejszínhabbal is, nagyon finom (a Zakopánében evett lengyel körtéhez hasonlóan) vaníliás mártással, borhabbal is.
Almát is karamellizáltam már így, az is nagyon finom.
