Így főz anyátok

Ez egy jó zöldségesen elkészített rostélyos. Ceaucescu alatt az éttermekben mindig lehetett kapni valamilyen „vita” húst, nagyon gyakran ilyen zöldséges, tartalmas mártással. Rostélyosból készítve ismert étel nálunk is, én meg már Erdélybéli csavargásaim alatt…

A HVG online oldalán olvastam valamikor a „Petőfi rostélyos burgonyalángossal” receptjét. Olvasom, olvasom, hát, egészen hasonlít az Édes féle marharostélyosra – némi eltéréssel. Szívesen elmesélem nektek, hogy ha nem is Hrúz Mária, de Garczík Mária, azaz Édes hogyan…

A rostélyos szép és magas hátszín, vastag gyerekfejnyi szeletek is vannak belőle. Jóféle hús, igen férfias ízekkel, szereti apátok is, keresztapátok is. Egy kisebb szeletkéje elég egy férfiembernek, egy kapitális vastag szelete 2-3 jóétvágyú embernek Azért nevezem „majdnem…

  Abban már megegyeztünk, hogy a rostélyos, avagy a magas hátszín igen nemes darabja a marhának. Jó fenn is hordja magát, a zsíros rostszerűségeitől pedig sose ijedjetek meg: vétek lenne kiszednünk, az szépen eltűnik főzéskor, csak az íze marad a húsban. Ez a húsféle gyorsan…

Még veszprémi diák koromban találkoztam Balatonfüreden a Csáky rostélyossal. (Már akkor is szerettem enni…) Most a város honlapjáról vettem le a talán eredeti receptet: „A Balaton egyik neves étele a Csáky töltött rostélyos Balatonfüreden „született meg” a XX. Század…