Így főz anyátok

Ez azon étek, ami igen elegánsan hangzik, nagyon jól néz ki, igen finom és piszok egszerű elkészíteni. Legjobban májhoz szeretem, vagy fagylalthoz, jégkrémhez.

A rücskös grillező edényemben készítem, hogy ha lehet majd pöttyös-kockás legyen a mangószeletek felülete.

Ehhez a LIDL akciós és zöld mangói az igaziak alapanyagként! (Legalábbis eddig még csak ott kaptam ennyiért...)

• Egyrészt elég olcsók, hogy főzésre használjam,
• másrészt savanykásan édesek, kemények még, van tartásuk.( Ha meghagynám őket, vagy megérnének (nem biztos), vagy rohadnának érés helyett, érdemes felhasználni főzéshez őket.)

Elkészítése:

1. Meghámozom és felszeletelem őket. Tányéron odakészítem a tűzhely mellé, egy kis citromlevet rájuk facsarok, jobban elállnak, és pikánsabb lesz az ízük a végén.
2. Egy mangóból 4-5 főre kb. mindenkinek jut egy-két szelet, nekem a maradék összes.
3. A grillrácsos edényben 2-3 ek mézet olvasztok meg, amikor kezd karamellizálódni, belerakom teljes szép felületükkel a mangó szeleteket.
4. Addig pirítom, míg barnulni nem kezd, akkor a sajtlapáttal és a fakanállal átfordítom és a másik oldalukat is megpirítom.
5. A végén meg is borsozom, ha nem kell édesnek lennie! Ilyenkor salátákba szoktam tenni (zöldsaláta ezzel-azzal), húsok mellé pikáns köretként.
6. Ha kiveszem a borsozott mangókat, tejszínt öntök az edénybe, forrásig hevítem kapirgálások mellett, mert így feloldódik minden benne. Sózom, szerecsendiót reszelek bele  – és ezt a mártást tálalom a mangó mellé a húsokhoz kiegészítésük.A mártás a felső baloldali nagy képen jól látható, az ízére meg csak csettinteni lehet: ez igen!

Ahogy látjátok, sült hús, sült máj mellé egyaránt finom.

Ha  nem borsozgatok, akkor fagylalt, jégkrém érdekes kísérője a karmallizált mangó.

Ha valaha is lesz diófátok, tudjátok, hogyan kell kezelni a diót, hát most elmesélem.

Ősszel érik be a dió. Ha már így veti le a burkát, mint a képeken látjátok, akkor lehet elkezdeni leverni. Ponyvákat terítettük a fa alját, hosszú rudakkal vertük az ágait. Az ország klapkája épp nemrég mesélte el nagy nyilvánosság előtt (rendszeresen csak így teszi, szereti, ha hallja a nép), hogy több hektáros diófása van, nyugati exportra termel, és megtudtam, gépesítettek, külön rázógép van már a dió leverésére.

A diót kézzel vagy rázógéppel, de össze kell gyűjteni, és így nem rakható el, nedves még, párolog, ami nedves az penészedhet. a szénapadláson terítettük szét (azért kellett macska, hogy megvédje... Ibiéknél Villányban a padlásról pelék lopják a diót).

Szárítani kell, és ha már zörög, (megfogjátok, megrázzátok: hallani, - ismeritek a mondókát: erre csörög a dió!- az épp eről szól!), szóval ha zörög, csak akkor lehet eltenni szellőző zsákokba, deszkatekenőbe, és vigyázni kell a pelékkel, sünökkel, egerekkel, patkányokkal – nagyon jönnek rá. Tartsatok gyöngytyúkot patkányok ellen, macskát egerek ellen, minden nyílást jól zárjatok a pelék ellen, és akkor megmarad a dió.

Miután László már jócsján átugrotta, de Nagyboldogasszony
még nem szedte kötényébe, vagyis valahol júliusban-augusztusban az igazi ehhez a zöld dió. Amikor kezd pattanni, talán még akkor is lehet hántani, csak nehezebben. A szép fehér, zsenge, héj nélküli diót  hívtuk tejes diónak, mert ha kibontottuk, a dióbél héja lehúzható még, és fehér tiszta, puha és rugalmas még maga a
dióbél. 

Ebből készítette Édes nekünk a tejes diót mézzel, ami sokkal finomabb volt, mint a hagymatea, de el is fogyott, ha rászabadultunk. Jó kis téli vitaminforrás volt! (recipét keressétek!, már felraktam nektek.)

A friss tejes dió evésének és a mézes tejes dió készítésének egyetlen hibája az volt, hogy a kezünket összefogta kegyetlenül megfestette…

Egyszerű ízek ötvözete ez az étel: a laskagomba lágy tapintása, a paradicsom édessége, a paprika csípőssége egy kis bazsalikommal megbolondítva, citrommal savanyítva. Gyorsan megvan - rizzsel egytálétel, (ha összekeverem, akkor paradicsomos-gombás rizottó...), sós vízben főtt, vagy tepsiben sült krumplival ünnepi vacsora, kenyérrel egyszerű egyfogás, meleg reggeli, puéliszkábval, kuszkusszal, bulgurral igencsak meglepő, extra finomság...

Egyébként ezzel le is írtam az elkészítését:

• kevés olajra dobom a doboznyi laskagombát, hagyom, hogy miután levet eresztett, piruljon (1 ek olajra mondjuk egy doboznyi, azaz 1/4-ed kg, megmosott, csíkokra tépett gombát)
• ha már leve elpárolgott, a gomba jól átpirult, serceg, ráöntök egy kis dobozka aranyfácán paradicsompürét.
• Jól átkeverem, sózom és borsozom.
• és vagy csípős pirospaprikával szórom meg, vagy belevágok egy kisebb zöldhúsú, csípős paprikát - ha most teszem, csípősebb lesz, ha az elején a gombával együtt pirítom, akkor a paprika csípősségének a nagyja elpirul, csökken
• Hozzávágok egy-két (vagy bátrabban: egy csokornyi) bazsalikom levelet, elkeverem.
• Ráfacsarom a citromlevet – és tálalom.

Szeretem valami zölddel megszórni, pl. zöldhagyma karikával, zeller zöldjével. A képen apátok elé tettem, ha az enyém lett volna, pici tejföllel megpöttyözném.

Ahogy írtam, magában, kenyérrel is finom, elbírja a rizsköretet, a bulgurt, a kuszkuszt, kifejezetten finom puliszkával…

VARIÁCIÓK ALAPANYAGRA

Csirkemájjal, csíkokra vágott hússal éppúgy működik ez az étel!! gyors, finom.

VARIÁCIÓK ÍZESÍTÉSRE 

Ha nagyon variálni akarom, (szoktam), nemcsak az alapanyagát (máj, gomba), a készítés apró módosításaival teljesen más ízeket tudok összehozni:

• a legelején hozzáadok a pároláshoz 1 ek magocskás mustárt, 1 kk tört babért – és egészen más, kicsit vadasos lesz az íze
• pláne, ha a végén 2-3 ek tejföllel rottyantom össze,
• a tejföl a sima paradicsomos változatot is szelídíti, citrommal savanykás paprikásan bazsalikom helyett inkább tárkonyt vágok bele!
• a tejfölhöz 1 kk oregánót vagy majoránnát keverek  – isteni ízeket kapok, munka meg szinte semmi sincs vele, ez amolyan görögös, pláne, ha fekete-zöld ölajbogyókat is belekarikázok!.

Amilyen mázlisták a magyarok, szép hazánkban a liliomféle medvehagyma (Allium ursinum) több helyütt is olyan szépen tenyészik/tanyázik, kiterjedt telepeket alkot, hogy fajtamézet gyűjthetnek a vállalkozóbb kedvű méhészek.

„Erdőben mint szőnyeg, csokor körül mint gyöngyvirág, tányéron mint spenót, ételben mint fokhagyma mutatja magát... Ez a medvehagyma”

A fokhagyma illatára és ízére emlékeztető, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelő növény minden része ehető:

• bár a hagymagumőárt kár (mert akkor ugye nem lesz jövőre), de az is roppanósan finom,
• a szára (salátákba, levesekbe, főzelékbe aprítom),
• a levele (ugyanez plusz sütikbe, omlettekbe stb., és fagyasztható is, szárítható is- de szárítva nem szeretem, ezért fagyasztom),
• a bimbója, a virága - ehető, a bimbót olajban teszem el, marinálom, sós vízben tartósítható
• a termése, mint a kapribogyó
• s a virágméze! hát, isteni..

A medvehagyma-méz a legtisztább fajtamézek közé tartozik, mert bár áprilisban már többféle növény virágzik, de nem a bükkösökben, ahol a medvehagyma terem. Nektárja édesharmattal sem keveredhet, amit a fákon élősködő nedvszívó tetvek állítanak elő, mert ilyen kora tavaszi időkben azoknak sem jött még el az ideje.

Viszont nehéz elválasztani, mert hidegebb tél után a méhek még nem kaptak erőre – jószívű méhész nem veszi el tőlük a mézet, főleg nem, ha roborálja őket az akácvirágzásra…Ezt az alattyai méhész mondta nekem.

Medvehagyma fesztivál? Igen, Nagy Bandó András, Mecsek, Orfű.

A méhek döngenek-zsonganak a virágzó medvehagyma mezőkön, és állítólag még a kaptárból is kijön a fokhagymaszag. Szerencsére maximum a frissen pergetett méz illatán érződik, később, a tárolás során ez már eltűnik -  viszont bízhatunk benne, hogy antibakteriális, légzésjavító, koleszterin-csökkentő, vértisztító és immunerősítő gyógyhatású ez a méz.

Az íze is finom, üde, fűszeres, a színe  zöldesborostyános, elég sötét, de enyhén zöldes árnyalattal. Nagyon hamar megesszük, mert annyira DISZKRÉT kellemes illatú, ízű, hogy mindenre alkalmas: süteményekbe, krémekbe, salátákba, teákba, még a kávéhoz is illik, szóval mindennapi fogyasztásra ajánlom bárkinek, aki hozzájut. Egy év múlva már kristályosabb, (sőt, kialakulhat benne a „kétréteg”, se semmi vész, ugyanolyan finom.

Ami miatt különösen kedvelem, hogy apátok náthája idején szokott limonádét vagy forralt bort kérni, s a mézes-citromos reszelt répát is megeszi, szóval ő csak akkor fogyaszt mézet, ha beteg.

Azt mondják róla: a medvehagymaméz tényleg nagyon egészséges, s mint a fokhagyma, ez a méz is vértisztító, fertőtlenítő hatású!

Teába hársmézet, de a forralt borba a medvehagyma mézet nagyon szeretem belerakni, mert úgy vélem, ami ennyire fokhagyma illítú virágból van, ilyen finom a virág levele, ízes a hagymája, szóval az csak gyógyíthat, ha édesapátok megissza.

Nagyon világos, nagyon tiszta, az átlátszó halványzöldes-sárgás színű, vaníliás zamatú méz nagyon folyik, és igen erősen illatozó – van olyan méhész, aki azt mondja, levendula illatú!- , kicsit hűsítő ízű, nagyon selymes, igazi desszertméz.

Szinte ontja azt az illatárt, amit a napfényes Duna-Tisza közén lévő erdőszéleken, június és júliusban a vadon termő növényből ebbe a mézbe zárnak a méhek. - Legalábbis ezt mesélte nekem az alattyai Móczó Vilmos, méhész, tőle vásárlok szívesen, mert tudom, igazi mézet kapok, semmi mahináció, cukor meg ilyesmi. Ő annyira szereti a méheit, hogy a nagy hidegben pl. nem volt virágjuk, látszott rajta, szinte neki is fáj. Ha sárga címkés az üveg - az mind tőle van!

Amire használom: 

• Nagyon jó gyümölcssalátákba, könnyű ráönteni, bár a bőséges illatával vigyázni kell.
• Teába,
• forralt borba szeretem tenni – persze csak forralás után, közvetlenül ivás előtt. Olyan folyékony, könnyű elkeverni, s ezeknél még jó is, hogy illatos.
• Tejeskávéba a hm-elmegy-kategória, mert elnyomja a kávé ízét, legalábbis nekem.

Gyógyhatása van, állítólag jó hatású a vérnyomásra, de az biztos, hogy igen illatos. S ami fontos, ez is jellegzetes magyar méz, ha minden igaz, hungaricum.

Még egy nagyon fontos!! Mivel a növény nem termel virágport, így a méz virágpor tartalma elenyésző, vagyis virágpor-érzékenyek számára ideális!