Túrós csuszát eszi az ember magában, és eszi harcsa pörkölthöz, Aszódon Bangó Katóék ették PAPRIKÁS CSIRKE elmaradhatatlan köreteként!
A mezei túrós tésztától megkülönbözteti, hogy:
- igazi csuszatésztából, vagy ha nem megy, hát legalább nagykocka tésztából készül (fodros is lehet)
- szalonnazsírra dobom a tésztát
- csak juhtúróból készítem
- és tálaláskor szalonnapörccel szórom meg.
Ennyi elég is az elkészítéséhez, nem?
Hozzávalók ennek megfelelően:
- csuszatészta vagy - jobbhíján!- nagykocka tészta
- füstölt szalonna, ha lehet, akkor húsos kolozsvári
- juhtúró, kevés tejföl
1. Mindenképpen az előkészítéssel kezdem:- felaprózom a szalonnát (annál szebb a pörc, minél kisebbek a kockák)
- serpenyőben, kevés zsiradékon (jó a mangalicazsír hozzá) a szalonnakockákat kisütöm, a pörcöket leszűröm, a tányérra kiszedem
- a zsírt benne hagyom a tészta alá
2. Kifőzöm a tésztát: jó bő, sós vízben.
3. Összekeverem a szalonnazsírral, és a pörcből egy keveset már így hozzákeverek, szeretem, ha nemcsak a tetején van. (Ez utóbbi opcionális, én így szeretem.)
4. Összekeverem a juhtúróval az egészet.
a.) fogyasztható így is!!!
b.) fogyasztható sütőben átsütve!
Sütve: A tányérban vagy egy jénaiban / tepsiben beteszem az elkészített, túróval elkevert, megszórt, pörccel meghintett, valamennyire megtejfölözött tésztát a az előmelegített, forró sütőbe teszem.
Addig sütöm, mígnem a túró a tetején „meg nem pókhálósodik.” Meglátjátok, úgy összeugrik is, szétfut is, mint a pókháló, teljesen megváltozik a túró textúrája: így szerintem jóval egészségesebb - de legalábbis könnyebben emészthető!
Ezt a képet a „pókháló” illusztrálására tettem ide (hiszen ez makarónival készült.)
Tálalás: pörccel megszórva, tejföllel meglocsolva!
