Ez igazi aszódi finomság számomra.
Édes nagyon finom kelkáposztafőzeléket készített mindig, na de könnyű volt akkor, amikor a kertből leszedte frissen a kelkáposztát, ropogós levelekkel…. Na jó, én már nem a földből húzom ki a hagymafejet főzés előtt, de azért így is elég finomra sikerül a főzelék, amit az alábbiak szerint készítek.
- veszek egy kisebb fejkáposztát
- és igen apróra vágom, (szeretem ha nem nagy darabokat eszek a főzelékben), annyi nyers káposzta legyen körülbelül, mint az összevágott krumpli kétszerese – úgyis össze fog esni a főzés során)
- néhány szem krumplit (fejenként /tányéronként mérettől függően egy-két szemet) megpucolok, majd felkockázom igen apróra
- előkészítem a fűszereket: bors, só, őrölt kömény, 1-2 babérlevél, egy fej hagyma egészben, és persze
- egy ek kacsazsír is kell a végére az 1 ek finom édes magyar őrölt paprika mellé.
Berakom a lábasban a főzeléknek valókat: alulra az aprózott káposztát (had párolódjon, s essen össze), arra a krumplit, az így leginkább a gőzben párolódik majd, és megfűszerezem, hagymát is beledobom, felöntöm annyi vízzel, ami majdnem belepi, - és lassú tűzre felteszem.
- Ha már szinte teljesen puha a krumpli, akkor rádobom az 1 ek kacsa (liba) zsírt, ha felolvadt, rászórom a paprikát, megvárom, míg elolvad.
- Joghurtos/tejes habarással besűrítem, (mondjuk egy aktívia, 1 dl tej és 1 ek liszt, de ezt ki-ki tegye tetszése szerint), és a tejjel beállítom az általam kedvelt sűrűségét a főzeléknek.
- Már csak jól össze kell forralni (nehogy liszt-íze legyen!!!!) – a tűzről levéve tálalhatom is a finom kelkáposzta főzeléket.