Nagyon finom volt, és ha tudok jóféle zöld paradicsomot begyűjteni, akkor vagy sós vizesen, vagy így készítem. A nevét onnan kapta, ha nénikém pénteken elkezdte, csak vasárnap tudta befejezni, vagyis három nap alatt készült el. (Egyébként sokáig eláll!)
Előkészítés:
- Érés előtti zöld paradicsomokat Ancsa néni keresztben közel félcentis darabokra vágott.
- 5 kilónyi paradicsomhoz egy kilónyi fehér hagymát karikázott fel, azokat is elég vastag szeletekre.
Első nap: Ancsi néni egy jókora vajlingba tette az egészet, és besózta: kilónként két evőkanálnyi sót szórt rá, és kézzel alaposan belemasszírozta a sót a zöldségekbe, és szétszedte a hagymakarikákat is szálakra. Az előbb majdnem leírtam a következő mondatot (spontán szöveg, az biztos): „A zöld paradicsomban van az az izé, ami hogyishívjákolódik” Amikor átgondoltam, éreztem, hogy ez így nem elég konkrét, de ideírtam: értitek, mire gondoltam? Van benne valami toxinféleség, ami méreg (ahogy a krumpli virágjának a termése is bódulatot okozott anno az első –hiányos ismeretek alapján való- ismerkedő étkezések során.
Szóval jó ez a recept, mert a só teljesen átjárja a paradicsomot, kioldja, amit nehezen tudnánk megemészteni, - nem is hinnétek, mennyi lé keletkezik ez alatt az egy nap alatt, de ezt kiöntöm, nem kell semmire sem.
Másnap: elkészítette a levét: 3 liter vízhez egy liter ecetet adott amibe öt púpos evőkanál cukrot is beleszórt, aztán az egészet felforralta, és amikor zubogva forrt az ecetes-cukros lé, akkor belerakta kisebb adagokban a hagymás paradicsomot, jól forrósodjanak át.
Ancsi néni csak azt várta meg, hogy felforrjon a lé újra, és szűrőlapáttal már ki is szedte a zöldségeket, belerakta a kifőzött üvegekbe.
Amikor mindegyik adaggal elkészült, a maradék levet még egyszer felforralta, és ráöntötte az üvegekben lévő zöldparadicsomra, aztán hagyta lassan kihűlni őket.
Harmadnap (fazonigazítás): Ancsi néni ellenőrizte az üvegeket, másnap újraforralt lével feltöltötte még, amit beszívott a savanyúság, majd ha kihűlt, lekötözte, és eltette a kamrába. Már 1-2 nap múlva esszük!
Ancsi néni sokáig tárolta, de nekem nincs igazi kamrám, csak egy olyasmi, ráadásul ez a hagymás zöldhagyma olyan finom, hogy még sosem tartottuk pár hétnél tovább.
Címke: befőzés / savanyítás / honnan: Ancsi nénitől, Érsekújvárról / alaphozzávalók: zöldparadicsom, hagyma