A CICKAFARK BEMUTATÁSA.
Nézzétek meg a képeken a cickafarkot. Ha a réten nézitek, csak fehér gyomnak látszik. Minél közelebb nézitek, annál szebb: gyönyörű kis virágai vannak!
Van rózsaszín, sárga változata is, ezek általában más alfajok, van vagy száz, de én csak ezeket ismerem:
- Mezei (Achillea collina)
- Illatos (Achillea moschata)
- Közönséges Achillea millefolium)
- Sárga vagy jószagú(Achillea filipendulina)
- Sziki cickafark (Achillea asplenifolia)
Elterjedtségét tekintve, ha láttok cickafarkot, nagy valószínűséggel ez a közönséges cickafark, az Achillea millefolium.
A családnév, (vagy ahogy a botanikusok rendesen mondják, nemzetségnév) az „Achillea” – ugye, milyen ismerős? Achilles, a görög hős után kapta, aki - Homérosz leírása szerint - Trója alatt ezzel a fűvel gyógyította bajtársai sérülését. Jómaga Chiron (Cheiron vagy Kheiron) kentaurtól tanulta, és a hálás utókor nem „Cheironea” nevet adta a növénynek, mint ahogy szegény Columbus nevét sem kapta meg Amerika, vagyis hálátlan az utókor, ti se számítsatok jobbra…
Első lényegi megállapításunk: a cickafark sebgyógyító csodafű.
Most nézzük, miért millefolium. Ilyet ritkán tudok, azért is mesélem nektek. Megint egy ismerős latin szó, „mille”azt jelenti „ezer”, a „folium” = levél. Nézzétek a levelét:
A cickafark névadó levelei jellegzetesek: lándzsás formájúak, többszörösen szárnyaltak, sok-sok- kis levél képzetét keltik, nyugodtan számoljatok, egy-egy levélként körben van vagy ötven-hatvan kis levélke is.
Mellette apró, nyelves sugárvirágai sátorát látjátok, tényleg ún. „sátorozó virágzat” a neve. Ha nem lenne ilyen szép, nem mutogatnám, de pont jó példa arra, hogyha megismertek valakit, valamit, jó szem kell néha ahhoz, hogy észrevegyétek, milyen hihetetlen szépségek rejlenek benne értő szemek számára! (Tudjátok: jól csak a szívével lát az ember…)
A sok kis virág sárga porzói megbarnulnak, s ettől lehet szürkésnek, koszosnak látni, na meg a portól, mert nagyon gyakori árokparti, útmenti növény.
Két jellemző, felismerését segítő ismertetőjegye van: az egyik, hogy ernyős virága megdörzsölve kamillaillatú. A másik, hogy a levelének dörzsölgetés után erős, jellegzetes cickafark illata van.
Nyárelőtől koraőszig nyílik, ha van vénasszonyok nyara, még akkor is látni virágait. Érdemes délidőben a napon, szárazon szedni az egész virágot, szárastul, aztán így csokorban összekötve, fejjel lefelé szárítani. Aztán ha gond van, bármikor elővehetjük. A virág megy teába, az egész növény ülőfürdőbe, a virágmentes száraz szár is ülőfürdőbe, nem vész kárba.
Ha kicsi rózsaszín cickafarkot láttok az Alföldön, Nagykunságban járva – az a szíki cickafark, alacsonyabb, mint a rokonai, és jelenléte jelzi is a talaj szikesedését.
Ha viszont ilyen magas, nagy és ernyős sárgavirágút láttok, (mint alább a képeken), az a sárga vagy jószagú(Achillea fili pendulina) - cickafark. A nevét onnan kapta, hogy finom, fűszeres illata van, és persze sárga. Nekem derékig érnek, és Édes nagyon szerette őket, igazi temetői virágok, mert nagyon hosszan, egyenes fejjel nyílnak. Lehetett szárítani is, fejjel lefelé lógattuk a gangon a gerendáról, aztán egész télen szép volt.
A CICKAFARK GYÓGYHATÁSAI és használata
Nézzük a kentaur-tanítást. Kheiron a Pelion magas hegyén éldegélt Chariclo nevű nimfa feleségével, és nemcsak Achillest, de Heraklészt/Herculest is ő nevelte. Jós volt, gyógyító, asztrológus és elismert tanító, állítólag Dionüszosz is tőle tanulta a bacchusi rítusokat.
A mitológia szerint a lernai hidra mérgébe mártott nyílvesszú sérti meg, s mert halhatatlan volt, de nem tudta önmagát meggyógyítani, Zeusz segítségével ő lett a Centaurus, a Kentaur csillagkép az égbolton. (Az ezerjófüvet, a „boszik vesszejét (ahogy felénk nevezték az öregek) Chiron emlékére nevezték el Centaurium uliginosum-nak. )
A zsenge cickafark levél levét préselte Achilles a vérző sebre (keserű!) összehúz (csökkenti a vérzést) és a fájdalmat is csökkenti.
Teája is alkalmas borogatásnak!
Étvágygerjesztő hatású, ajánlják gyomor-, bél- és epebántalmak, gyomorhurut enyhítésére, húgyuti panaszok ellen és vértolulásos, migrénes fejfájás ellen.
Mi nem sokat szedtünk belőle gyógyítani, mert igen nagyon keserű. Tudom, tudom, a keserű gyógyít, ilyen a gyermekláncfűlevél, a vérehulló fecskefű, a szelíd csorbóka, (sőt, a tárnics is keserű, pedig Klára nővérem májproblémáját orvosolta), és pont a keserűség miatt jó a salátába pl. a rucola is. Ám a rucola édes a cickafark mellett.
A cickafark keserűsége miatt használták felénk pálinka ízesítésére – gyomorkeserűt készítettek belőle a népek. (Üvegbe a cickafark virága, rá a pálinka, hagynia kamra sötétjében, rázogatni arra járva, s kb. 2-2 hét múlva leszűrni kellett. Evőkanállal lehetett inni éhgyomorra emésztésjavításra. Egész jó volt!
Persze a teáját is ittuk: gyomorfájás, hasfájás, hányinger gyógyítására és bármi belső gyulladás ellen volt javallott. Azt tartották felőle, a veseműködésére, epeserkentésére, emésztés javítására, gyomor vagy bélproblémákra is jó. Nem hajt meg, de segít a széklet beindításában (ezért főleg öregeknél volt fontos gyógytea!)
Gyulladáscsökkentő hatása végett ittam-iszom a mai napig is a vesetisztító teám részekén.
Nagyon oda kellett figyelnem a mennyiségére, elronthatta az egész teakeverék ízét.
Csak egy jellemző eset. Volt egy tárgyalásunk, a partnerünk teát kért, és mert fájt picit a gyomra, gondoltam, felvágok, milyen szuper bioteám van, készítek neki a vesejavító, gyomorápoló, epeserkentő teakeverékemből. Megkóstolta, próbálta meginni (jólnevelt vendég volt!), azóta is többször tárgyaltunk, de teát soha többé nem kért. A teámban zsurló, kakukkfű, csalán van, kiskamilla és kis cickafark. Hát, a vendégnek az a kevés is sok volt…
Még egy fontos terület (anno, nekünk fontos volt, a lósóska gyökerével, kamillával hajat szőkítettünk, liceummal körmöt festettünk, a cickafark teával arcot mostunk, hogy ne legyünk pattanásosak. Persze újholdkor meg hátradobáltuk a szeplőt, hogy másra ragadjon, de a cickafark tea tényleg tisztítja a pólusokat.
Persze, a már előbb is említett gyulladáscsökkentő hatása jó a pattanásos, érzékeny bőrre is, de a belsőségeknél is így hat a teája,
Egy fontos felhasználása: azon fontos gyógynövények közé tartozik, amik a prosztatára is hatnak! Antibiotikus hatásával is hat rá.
Annyi bizonyos, hogy a hólyaghurutra, petefészek gyulladásra jó hatással van, ezt sajnos elég korántól megtapasztaltam.
Ehhez a teán kívül az ülőfürdő is kell.
Ülőfürdőhöz egy napra be kell áztatni hideg vízbe két maroknyi szálas cickafarkot. Használat előtt felforralom, lavórba teszem, és ha már elviselhetően meleg, beleülök, újság a kezembe, és lehet olvasni egy félórát. Ezt is kúraszerűen kell csinálni, minimum 3 nap, inkább egy hét esténként, lefekvés előtt.
Hólyaghurutnál mezei zsurlóval keverem, áztatom. Odahaza Aszódon kályhánk volt a szobában (a sokat emlegetett és igen szeretett sparhelt a konyhában), azon melegítettem egy lavórban, s ha olyan forró volt, hogy a kézhátam alig bírta, akkor levettem, s beleültem, ültem, míg ki nem hűlt. 2-3 alkalom után már jobb, de ezeknél a gyulladásoknál mindig tovább kell a kúra, mint ahogy a nyavalyát érzi az ember, túl kell rajta még alkalmazni, nehogy visszajöjjön.
Petefészek gyulladásnál kamillát is tettem bele, úgy ültem a gyógynövényekkel teli meleg lavórban. Használt! Még a hőemelkedést is levitte, amit a gyulladás okozott.
Cickafark tea készítése: már említettem, teának virágos hajtások kellenek, kevés zölddel. Egy csésze vízhez 1 púpos tk cickafark kell. Leforrázom, 5-10 percig lefedve hagyom ázni, és melegen, lassan kell elkortyolgatni. Tényleg lassan, kortyonként. Úgy is elég rossz, de a hatása miatt kell a lassúság.
Fontos, mint a csalánt: kúraszerűen igyuk, legalább egy hónapot, inkább 6 hetet szánjuk rá, ha elkezdtük inni. S ahogy a csalánt nem lehet sokáig inni, itt is elég a 2-3 hónap, afölött egyik sem javallt.
Van egy egyszerű kenőcskészítési módszer is. Egy tízdekás, minél tisztább (minél igazibb, vegyszermentes) vajat nagy tűznél megolvasztok, ez a ghí. Beleszórok 2-3 nagy marék apróra vágott cickafark virágot (csak az ernyőt!). Kicsit átforgatom, s hagyom az edényben kihűlni másnapig.
Akkor csak annyira olvasztom fel, hogy többgézes lapon át leszűrjem egy kis üvegcsébe. Hűtőben tartom, onnan veszem elő aranyeres tüneteimre. Ezzel azért nem szoktam dicsekedni.
A CICKAFARK ÉS A LÁNYOK
Végül mesélek arról a hatásáról, amiről Ibolya vagy húsz éve mesélt nekem, de mostanság még többet hallok róla, mint gyermekkoromban. A cickafark a nők barátja, a palástfűvel Szűz Mária palástja áldásával. Ibolya a peteérését akarta vele serkenteni. Amikor valaki igazán beteg, a sz*t is megeszi, ha azt mondják rá, használ, ha meg gyereket akar egy nő, akkor pláne, szóval a keserű cickafark teát is megissza.
Maria Treben írta ezt a cickafarkról (Csokonai Attila fordításában): „A cickafark olyan gyógynövény, amely nem hiányozhat az életünkből….Akár fiatal lányról van szó, aki hajlamos arra, hogy rendszertelenül menstruál, akár idősebb asszonyról, aki a változás éveinek közepén tart, esetleg ezt az időszakot már át is lépte, nagyon fontos mindenkinek, fiatalnak és öregnek, hogy alkalmasint megigyon egy-egy csésze cickafarkfű teát. Minden szempontból a lehető legkedvezőbben befolyásolja a női medence szerveit, úgyhogy lányok, asszonyok az egészségük érdekében nem is tehetnek hasznosabb dolgot, mint azt, hogy az erdőn-mezőn jártukban egy nyaláb cickafarkfüvet szednek".
Le is írta a lényeges felhasználását:
- csökkenti a menstruációs görcsöket,
- szabályozza a ciklust (pl. 32 naposnál…) éhgyomorra 1-1 csészével inni
- petefészekgyulladásra
- és úgy általában minden női bajra (szülés utáni fájdalmak, mióma stb.)
- daganatellenes hatású.
Egy dolgot azért ne felejtsetek el: a régi parasztok, akik sok évszázadon át használták a gyógynövényeket, ismerték és tisztelték is őket. Akkor használtak valamit, ha kellett, nyakló nélkül semmit nem szedtek, nem használtak, egészséges ember nem gyógyszerelt.
A cickafarkot terhes nők nem is használták, és mifelénk – igaz, mióma, ciszta nem is jött szóba, de ilyen hatását nem ismerték. Azóta már hallottam, hogy fogamzásgátló szedésekor sem javasolják. Daganatnál, miómánál is fenntartásaim vannak.
Ibolya mérte az ébredési hüvelyhőmérsékletét (fantasztikus pontosan kimutatja a peteérést!), addig itta a cickafarkot (pici komlóval és édesköménnyel, ezek mind tiszítók), utána a palástfüvet (azt se tisztán, tett bele sárga bojtorványt”, azaz apróbojtorjánt és egy kis rozmaringot) a menszeszig. Sokan azt mondják, erre (menszesz szabályozásra, peteérés serkentésre) nagyon jó!
CICKAFARK A KONYHÁMBAN
Tavasszal (április-május idején) a zsenge százlevelű hajtásai ehetőek és fanyarak, kesernyések, de egész jó ízűek, salátát, főzeléket, levest szoktam vele díszíteni-ízesíteni.
Főzeléket mondanak vele készíteni, de még nem akaródzott, ha valaha is készítetek, majd meséljétek el, vagy ha valaki készített és nem volt túl keserű, írja meg.
Nem használtam szárítva sem fűszernek, a keserű teája miatt igen óvatosan bánok vele.
Ezen a képen rosszul látszik, de az erdélyi templom melletti a domboldal teli volt cickafarkkal!
