Így főz anyátok

Tudjátok, olyan ez a fokhagymás kacsamell a kacsáknál, mint Ancsi néni csirkemelle a szalonnával és fokhagymával a csirkemellek készítése között. Sokféleképpen készítem a csirkét, de a vissza-visszatérő íz mindig Ancsi nénié, a mi ünnepi vendégváró csirkemellünk íze. Ettől jobb csirkemell nincs is, hogy a keresztapátokat idézzem.

A fokhagymás sült kacsa is ilyen N^o1-es kacsarecept.

1. A kacsa bőrét bevagdalom átlósan keresztben, ahogy szoktam.
2.  
3. Sózom, ami azt jelenti, hogy bedörzsölöm a húsdarabokat sóval, főleg a metszések mentén. Ha megtűzdelem fokhagymával, vagy egyszerűen csak a bőre alá dugok pár gerezdet, akkor a fokhagymákat is megmetszem, körbesózom, így teszem a helyükre.
4.  
5.  Az így előkészített kacsadabokat a sütőedénybe teszem (akár tepsi, lábas, jénai, serpenyő, bármi) – és körbeöntöm kevés vízzel vagy kevés borral, aztán lefedem.
6.  
7.  Nagyon kis tűzön puhára párolom, ehhez egy-két óra elég is.
8.  
9. Ha puha, a fedelet leszem (akár tető, akár fedő, akár alufólia, sütőfólia darabka), és a húst zsírjára pirítom. Tehetek hozzá friss fűszerágacskát, igen jó lesz tőle az illata!! – azzal félóra alatt megpirítom.  Illik hozzá a borsikafű, a kakukkfű, a majoránna, oregáno is, de abból ritkán van friss.
10.  
11. A vége felé a zsírt leöntöm kis üvegbe, jó lesz az nekem.
12.  
13. A megpirult húst tálalom.

Fokhagymás kacsacombok sütése

A „valamennyire az egy-két óra.

 Aszalással

 A Bosnyák téri piacon volt egy kedves gombász hölgy: árult vargányát, aztán tett egy igen jó ajánlatot: 1500Ft/kg-os áron elvihetem az összes apró gombáját.

1. A vargányát nem kell mosni, csak a tönkjéről kell késsel vékonyan és óvatosan lekaparni a sarat.
2.  
3. Deszkán vágom fel, 3-4 mm vastagra.
4.  
5. Tálcára raktam szépen egymás mellé, amennyire lehet, úgy, hogy ne érjenek össze.
6.  
7. Kitettem a napra, a gombászhölgy szerint simán lehet tűző napon is aszalni. Addig kell szárítani, amíg csontszáraz nem lesz (a törhető változat a cél).
8.  
9. Emlékeztem arra, hogy felénk nem simán a napon aszaltak, még a parasztasszonyok is mindig védték az aszalványokat a legyektől, egyéb bogaraktól valami tüllel – ezt én sem hagytam ki. Vékony lepedőből és  a ruhaszárítóból eszkábáltam össze a légyvédelmet, alatta szépen száradt a gomba. (No, ezt a tákolmányt – pedig bevált!- nem fotózom le…)

 

Édes spenótjának két alapvető eleme volt (a spenóton kívül természetesen):

1. Édes tükörtojással és a szalonna taréjokkal tálalta.
2. Ha nem volt tojás, akkor csak a megpirult szalonnával, de olyankor gyakran nem is kakastaréjt csinált, hanem szalonnapörcöt, mert azzal jobban lehetett megszórni a spenótot, egyenletesebben ízesített, és jutott több kanálba is szalonnácska.
3. Jó simán főtt tojással is!

Darált húsos, nagy tenyérnyi fasírozott, amit az egész Balkánon esznek – talán ez a jó meghatározása.

Tipikus balkáni étel, eszik a horvátok, a szerbek, (komolyan: пљескавица, a bosnyákok… egészen a bolgárokig végestelen végig a Balkánon. A horvátok eredetileg bárányból készítették, aztán jött a marha, és most eltúrja magának az olcsóbb sertés a pljeskavicapiacot előlük…

Hirtelensült húshoz készítette nyáron, a receptet még a dédnagybátyámtól („a bácsitól”, aki vadászni járt) tanulta.

Piszkeszósz édesebben (Piszke mártás) főtt húshoz