Van egy 
gombász néni a piacon. Ő árult szarvasgombát. Én néztem a gombát, vágyódással vegyes érdeklődéssel, és a néni alkalmazott pszichológusként lecsapott rám. Ám a „Na de mennyibe kerül?” kérdésre nem mondhatta azt, amit a porszívóügynökök a 400ezres gépre: „ne kérdezze az árát, amíg nem látta, hogyan működik”, színt vallott: 150eFt kilója. Jó, tudtam, hogy drága, sőt, a Nagycsarnokban egy roma néni (ha van női vajda, akkor egy vajdáné) 200-250eFtért is árulja kilóját. Tőle tudom, hogy nem egyféle szarvasgomba van, no meg számít a méret is, az alak is, és hogy szarvasgombát a Nagycsarnokban a külföldiek veszik félkilóra, mert a nyugati árakhoz képest szinte ingyen adják.
Hát, ennyiért ki kéne képeznem valamelyik kutyát, behozná az árát. Ámde ez a gombász néni vérbeli kofaként addig-addig ajánlgatta, azt mondta, vegyek csak egy picit, nem is egyet, kettőt, lemegy az árral is, végül vettem 3 grammot, és 4.500,- Ft helyett megkaptam 3.000,- Ft-ért a két kis girnyó fekete darabot.
Elmondanám, én legalább tudtam, mi az a szarvasgomba, Édes szerint a „Bácsi” (az ő apai félig-meddig mostoha nagyapja) gombászott is, és a galgamácsai erdőben, a valkói erdőkben volt is szarvasgomba anno. (Anno = két világháború között lehetett…) Sokat hallottam hát a szarvasgombáról, képeken láttam is, olvastam is róla, de ez viszont komoly dolog volt: sorsom metszette a szarvasgombákét a Bosnyák téri piacon.
Amikor viszont idehaza Apátoknak megmutattam, és megkérdeztem, ez mi? Azt felelte, azért nem mondhatja, hogy kutyaszar, mert akkor biztosan nem tartanám ilyen büszkén a tenyeremen.
Szeretném, ha ti tudnátok is, ennétek is, ha nem is a gombát, legalább az ízét. A továbbiakban ugyanis úgy készítettem el belőle a szarvasgombás olajakat, ahogyan a gombász néni javasolta, és így a cél az, hogy a finom aromát az ízes olajjal megtöbbszörözzem, megbolondítsam vele majd az ételeket.Kezdem a leírást:
A gombákat elő kell készíteni: súrolókefével, víz alatt le kell sikálni róluk a földet. Nincs hámozás, itt úgy kell csinálni, mint az aranyműveseknél, meg kell menteni a leeső darabkákat, minden forgács mehet az olajba.
Reszelt szarvasgombás olaj:
Fogtam a sajtreszelőt, lereszeltem a gombát.
Elkevertem egy finom olívaolajjal, lezártam, összeráztam és hűvösön tárolom. A gombász néni szerint rázogassam, ha eszembe jut.
Aztán használjam az olajat bármihez: tésztához, salátához, sültekhez, s ha elfogy az olaj, még vagy kétszer feltölthetem. Aztán viszont használjam el a reszeléket valami pompás rizottóhoz, tésztához, együk meg, és meglátom, ti csak cuppogni fogtok a gyönyörűségtől.
Szeletelt szarvasgombás olaj:
Nagyon vékonyra szeleteltem (meglepően könnyű volt! A fekete rücskös burok alatt hófehér és illatos, puha, de jó tartású gombahús lapult.)
Szintén a legjobb olajat kapta a gombavagdalék. Ha elfogy az olaj, akkor a kis szeleteket valami finom hús, vagy lazac tetején fogom szortírozni nektek!
