Dávid írta: Összeszedtem magam, hogy leírjak még egy receptet. Meg aztán igyekszem majd nem elfelejteni fényképezni, mint a múltkor.
Azt hiszem, a nagynénémnél ettem először lazacot túróval, és nagyon megtetszett. Az akkori recept továbbgondolásából született meg most ez az előétel. Többek között tette ezt azért, mert szeretek előételgyűrűt használni. Meg a nyers lazacot is szeretem. Eredetileg csak a túrós változatra gondoltam, de mikor kivételesen szombaton mentem piacra, kint volt egy lány, aki házi kecskesajtokat árult – amit egyébként mindenkinek ajánlok – többféle változatban és zenével. Volt ott füstölt lilahagymás, sima, fokhagymás, bazsalikomos és még vagy négyféle. Közöttük pillantottam meg a kaprosat is, amire rögtön lecsaptam, mivel jól jött egy variánsnak a kapros-túrós előételhez. Utána egyébként igazi falusi kofánál vettem meg a csomag kaprot. Irdatlanul csúnya volt és kicsit koszos is (csak szombatonként jár fel, mint megtudtam tőle), és nagyon kínálgatta a kicsit rohadó, és nálánál is csúnyább paradicsomait, állítva, hogy nagyon olcsó. Egyébként még olcsó sem volt. Mikor a néni visszaadott egy húszast a kaporért adott pénzemből, éreztem, ahogy a pénzérmén elinduló koszcsepp a tenyeremben landol. Hát legalább a néni népviseletben volt, autentikus volt, és én meg nem is merek belegondolni, hány liter folyóvizet használhattam el a kapor kétségbeesett mosásakor.
Hozzávalók:
15 dkg túró
1 csomag kapor, 100× mosva
2 gerezd fokhagyma
5 dkg sajtkrém
5 dkg kapros sajt
kb. 7 dkg lazac
5 darabka újhagyma
1 cs tortazselé
só, bors
Elkészítés:
A dolog titka, hogy minden réteget érdemes sózni, ami eleve nem sós, mert sok összetevőnek édeskés íze van. A kaprot apróra vágjuk, és elkeverjük a túróval. A fokhagymát felaprítjuk vagy összetörjük a kés lapjával, és egy villával alaposan a sajtkrémbe keverjük, és megsózzuk. A kapros sajttal nem csinálunk az ég világon semmit. Amikor ezzel megvagyunk a túrót illetve a a sajtot az előételgyűrűk aljába préseljük (én a kicsiket használtam a sajthoz, a nagyot a túróhoz). Ezután jöhet a finomra szelt nyers lazac, arra meg a fokhagymás sajtkrém.
Az újhagymának csak azt a részét használom fel, ami már nem olyan édes és fehér, hogy feltétlenül nyersen egyem, de nem is annyira sötét, hogy belefőzzem valamibe. Ezt felaprítom, és eloszlatom a fokhagymás keveréken. Végül pedig a tortazselét megcsinálom egy edényben kb. úgy, ahogy a zacskóra van írva, csak nem pakolok bele cukrot, hanem sót, borsot, és kicsit sűrűbbre hagyom. Amikor a hagymákra öntöm, csak annyi kell belőle, hogy éppen ellepje, nem kell felhasználni az összeset.
