Igéretemhez híven szép lassan összeszedem a fényképeimet és konyhai használatomat a fűszernövényekről. Kezdem a turbolyával. A wikipédia ezt írja:
A turbolya (Anthriscus cerefolium) magyar népies neve: illatos turbolya, olasz saláta, zamatos turbolya, édespetrezselyem - mi ezt az ánizsos zamatos és törékeny ágasbogas fűszernövényt egyszerűen csak turbolyának hívtuk. Tünékeny finomság: kihajt, térdig-combközépig érően ágasra bokrosodik, ekkor ehető, aztán annyi. Iszonyú hamar tetvesedik, teli lesz bogárral, muszáj jól beáztatnom, hogy minden mozgó része kiússzon belőle készítés előtt…
A wikipédia azt is írja, levele a petrezselyem zöldjéhez hasonlít, de én sokkal inkább vékonyka páfrányhoz hasonlítanám, erről is ismerem meg igazán. Virága ernyős, nem túl nagy, talán féltenyérnyi, és sok kis apró fehér virágocskából áll.
Ha páfrányszerű, finom csipkézetű, hengeres törzsű és térd-combmagasságú zöldseket láttok, s ha a levelét elmorzsolva ánizst éreztek, igen nagy a valószínűsége, hogy zamatos turbolyát találtatok.
Nagyon jellegzetes illata van, ahogy elmorzsolom egy hajtását, ánizsos, kesernyés aroma csap meg, s az íze harmóniában van az illatával, ánizsos, kicsit édeskés és kesernyés.
Általában itt-ott szedem, ahol éppen rábukkanok. Gyermekkoromban Aszódon pl. kint a berkekben ha láttam pár kis fából egy akácost, tudhattam, nagy valószínűséggel tavasszal ott hajt alattuk a turbolya. Nemrég a Villány virágosi Szent Imre templom mögött leltem több bokorra, a Budapest, XVI. kerületi Vári cukrászda mellett a járda szélén, a Rákos pataknál, s Villány melletti Kisjakabfalvi erdőben is szoktam találni, stb. Leszedem frissebb ágait és vízbe állítva tárolom, s igyekszem elkészíteni, mert nálunk nem jött be sem lefagyasztva, sem szárítva ízesítőnek. - Ellenben egy pohárnyi vízben 1-2 hétig is friss, még virágot is bont nekem.
Ennivalónak használom, mert a levele, szára, virága is ehető.
Az egyik legjobban bevált receptje:turbolyás k ö r ö z ö t t,, akár fehér, akár pirospaprikás, mert ha abba aprózva belekeverem, különleges lesz tőle, egyedi de igen jó.
Salátaöntetekbe szintén szuper, a legegyszerűbb citromos olajtól a majonézig – szinte bármelyik öntetbe belekeverhető.
Salátákba is szeretem hozzáadni –néha csak a végén, ne törjem össze, és nem sokat, mert elég intenzív az íze. Éppen ezért kell hozzá valami semleges saláta is, pl. a jó kis régi fejes saláta.
Krémlevesekbe pl. karfiol vagy krumpli- krémlevesbe a legvégén vagy csak tálalás előtt aprítom bele.
A turbolyás krumplilevest így készítem, de sima zöldséges krumplilevesbe, vagy Lajosék villányi galuskás krumplilevesébe is nagyon passzol – próbáljátok ki!!
Ha besamellmártást készítek, és a végén két nagy marék turbolyát belevágok, kis reszelt citromhéjjal, citromlével fűszerezem – turbolyamártást kapok.
Gyümölcskrémlevesekbe is pont az átmeneti íze miatt illik! (A görög aprólevelű bazsalikom vagy az ugyancsak aprólevelű calamint nevű mentás oregáno féle vagy akár a citromfű is nagyon jó az édes szószokhoz!)
Mártások ízesítésére is jó a turbolya – de ott is csak a legvégén szoktam beletenni.
Töltelékbe zöldfűszerkeverék részeként aprítok turbolyát.
Az elmondott felhasználások mind a saját tapasztalásom. Villány Virágoson, ahogy találtam zamatos turbolyát, (az alábbi képeken bemutatom nektek, nézzétek, milyen szép ez az alvó pincefalu!), beszélgettem egy ottani öreggel róla. Azt mesélte el, hogy régen a turbolyából főzeléket készítettek.
„Ne a hatvancentis turbolyát szedjem ehhez, hanem a húszcentiset, az a jó zsenge még, abból kell főzeléket készíteni, mint a sóskából: tejjel, kenyérrel és cukrosan. Ne sajnáljak sósalevelet se beletenni, úgy az igazi!”
– ennyi róla a jegyzetem, de ezt a receptet még nem próbáltam ki, csak felírtam magamnak, szóval a végeredményről nincsen kóstolásom. Majd ha lesz, ti is esztek belőle!
Díszítésnek használom levelét, virágát is.
A levelét akár egy húsleves tetejére vágom közvetlenül a tányérba, akár a frissen elkészült húsokat, gombás ételeket szórom meg vele, finom, de vigyázni kell az ánizzsal, nem mindenki szereti, és a több nem jobb – az már kesernyés is.
Édes csokis mártásokhoz is jó!
Teának használtuk májműködés serkentőnek:
A leveleiből tea készíthető frissen, forrázva, és erre a célra a szárított turbolya is jó. Egy bögrébe 1 ek-nyi vagdalék vagy szárítmány kell. Májra, hurutra javasolták régen, mert azt tartották, a májserkentése miatt tisztítja a vért, méregtelenít, és igaz, ami igaz, tisztíja az epeutat, a veseutakat, javítja az emésztést. A teát forrázva, áztatással (10p) és szűréssel készítem. Klári nővéremnek főzte Édes, hogy serkentse a máját, amikor vizesedni kezdett. A végén nem a turbolya, hanem a tárnicsgyökér teája segített – ez fontos, jegyezzétek meg!!
Kozmetikai szempontból is jó, mert tisztító hatása miatt olajba/citromlébe, tejfölbe, mézbe, tojássárgájába stb. belevágva arcra is lehet kenni.
Jómagam még nem szárítottam turbolyát, a Herbáriákban (legutóbb, ha jól emlékszem, a Herbaházban) vettem, és fűszerként jó használni, a vegyes zöldfűszer részeként pl. húsokhoz. Gyógyító (pl. vértisztító) teakeverékek részeként is találkozhattok vele.
