Folytatom az általunk fogyasztott mézek bemutatását és éppen az aktuálissal, mert most fogyott el az Erdélyben (pádisi kirándulásunkon) begyűjtött igazi erdei fenyőméz. Elfogyasztotta a forralt bor és az arcpakolás…
A fenyőméz egy gyűjtőfogalom, nem egy konkrét fajtaméz, és még csak nem is a virágok nektárjából készül, vagyis nem igazi klasszikus méz. A méhek a növények levelein található mézharmat összegyűjtésével készítik. Magát a mézharmatot a fenyő - luc, erdei, vörös, fekete fenyő, jegenyefenyő- nedveiből a levéltetvek állítják elő. Mézharmat = a fenyőfán élősködő, annak nedveit szívó tetű, kabócafélék által kiürített édes folyadék, vagyis = Tetűnedű.
Ezt a mézet a forrása, a mézharmat miatt nevezték el „harmatméznek”, „Édesharmatméznek” is. Teli van ásványi anyaggal, (igen, a rovarkák maradékaival is…), és az illatában ugyancsak megérezhetjük a fenyőgyanta aromáját – higgyétek el, nagyon egészséges.
Virágpor tartalma alig van ezért az allergiára hajlamosabbak (virágpor allergiások) is ehetik, vagy legalábbis megpróbálhatják (én úgy vélem, kizárt, hogy a méhecske csak a fenyőtetveket feji, a virágokat is végigjárja útközben, ez a logikus nem? Viszont biztosan kevesebb van benne!). Olvastam, hogy más fák, (tölgy, juhar, hárs, fűz, dió, nyír és nyár) vagy növények levelein is található mézharmat, és gyűjtés során az is belekerül a mézbe, ettől is gazdagodik az aromája, és ettől nagyon egyedi, számít, hol készült.
Ha végiggondoljátok a fentieket, a fenyőméz ízét, színét meghatározza, milyen fenyőerdőben telepítette a méhész a kasokat. Milyen egyéb fákkal gazdagított az erdő, milyen az erdőszéle, aljnövényzet, ha van, a környező növénytársulások, éppen mi virágzik, vagyis abban az adott mukrovilágban miket gyűjtöttek össze a méhek. A fekete fenyőkből gyűjtött méz sötét, szinte fekete és – noha alig van illata- az íze nagyon erőteljes.
Forralt borba, limonádéba szoktam tenni, a tejeskávé nem bírja el, szinte mellékíze lesz tőle.
Áttetsző, tiszta, sötét színű méz, ha megnézitek a fenti képen a kanálban, jellemző rá, hogy van egy kis zöldes csillogása, erőteljes ízzel és balzsamos illattal.
Van egy kedvenc alattyai méhészem (ideteszem a fényképét!) tőle veszem a gesztenyemézet, a „kristályméz” fantázianevű repcemézet, a napraforgómézet is, és sokat tanulok tőle, mindig kérdezhetem, Őt „zaklattam a jegenyefenyőmézzel”, és azt mondta, hogy a jegenyefenyő mézek borostyánszínűek és diós ízük nagyon finom, de ehhez külföldre kellene neki mennie a méheivel…Tőle tudom, hogy a fenyőmézet hidegen kell pergelni és lassan, hosszan szűrni.
GYÓGYHATÁSÚ: A fenyőméz magas ásványi anyag tartalma miatt fertőtlenítő, vizelethajtó, csonterősítő, roboráló hatású. Arcpakolásra IGEN JÓ! – Fanni használja is, azért fogyott el olyan gyorsan…
A magyar fenyőmézhez hasonlóan más országokban is forgalmazzák a harmatmézet, osztrák, szlovák, erdélyi, román vidékeken, de van szibériai fenyőméz is! Na az valami brutál tiszta és finom lehet.
Dorisz hozott nekem valahonnan kifejezetten gyengéd ízű, világos borostyán fenyőmézet, ami fél év múlva is folyékony maradt, én Erdélyből hoztam olyat, hogy pár hónap alatt szinte teljes egészében (eltekintve egy kis folyós aranyrétegtől a tetején) kristályosodott, de azt is mondják, a fenyőméz nem kristályosodik, vagyis itt az a kérdés – mit adott el a méhész..
Találtam egy romániai cikket a fenyőmézről, idézem:
Az idén a méhek a fenyőfákról is gyűjtöttek mézet. Bizonyos években a fenyőkön édes harmat keletkezik, ez átlagosan tíz évente fordul elő. A fenyőfákon keletkező édes harmatból készül a fenyőméz. Az idei megyei méztermésnek a tíz százalékát teszi ki a fenyőméz. Ez a mézfajta sötét színű, rendkívül illatos és kevésbé folyékony.
A fenyőméz rendkívül gazdag ásványi anyagokban, sok foszfort és mangánt tartalmaz, de alkaloidok és gyantaanyagok is vannak benne, ezért értékesebb a virágméznél. A méhek a fenyőkön található édes harmatot, mézharmatot július végén, augusztus elején gyűjtik.
A fenyőméz azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek. Kiváló szamárköhögésre, tüdő- és légcsőbajokra, de csonterősítő szerként is alkalmazható. Légúti és húgyúti gyulladások gyógyítására is használják, mert fertőtlenítő és vizelethajtó tulajdonsággal rendelkezik, ráadásul enyhén nyugtató hatású is.
A cikk az alábbi címen található:
http://www.szekelyhon.ro/news/news/1559/harminc-szazalekkal-tobb-mez-lett-az-iden.html
A fenyőméz gyűjtését valahogy a hangyák tetőfejéséhez hasonlóan képzelem el, egyes levéltetveket a hangyák direkt ezért –kvázi háziállatként- tartanak, s a hangyák „fejik” ezeket a terveket – tehát a hangyáknak is van mézharmatja…Nekem a sugaras aráliám és a hibiszkuszom tetvesedett folyton, és valami döbbenetes volt, ahogy a hangyák végig látogatták hosszú sorokban a növényeken a tetveket…
-----------------
A minap voltunk Aszódon, megálltunk a Petőfi forrás mellett, ahol kedvenc méhészem, Mócz Vilmos is ott volt a mézeivel. Volt ERDEI MÉZ feliratú méze. Mondom neki: Ez ez túl világos, ez nem lehet fenyőméz.
- Nem is az, - felelte- ő a mézharmat mézet fenyőméznek mondja, ám ezt a mézet a méhei akkor gyűjtöték össze, mikor már lement az akác, erdő szélére telepítette a kasokat, és a tisztások, az erdő aljnövényzete, a közeli mezők tele vannak virágzó kosborfélékkel, a rekettyék bokrai is nyílnak, s ezek a virágok bizony nagyon illatos, finom mézet adnak, ezért hívja erdei méznek.
