„Bosnyák csupor”, vagy „fazék”, „tál” néven – sőt, a magyarok kedvéért Primostenben magyarul: „bosnyák gulyás” néven – láttuk kiírva a horvát vendéglők kínálatában. Apátok eleinte ódzkodott tőle, de a sok "ici" (raznjici, cevapcici,plaskevici) után nekivágtunk egy kóstolónak. Amikor meglátta a tányéron, hogy egy gulyást kaptunk, a szívébe (gyomrába) zárta ezt a tartalmas egytálételt. Nem volt kérdés, hogy ilyet itthon is készítünk, ti se hagyjátok ki! De ne feledjétek: a bosnyák fazék = éppúgy sokféle arrafelé is, mint a gulyás mifelénk. Hol van benne padlizsán, hol nincs, hol marhából, hol borjúból és marhából, marhából és birkából... stb. főzik,. A zöldségek egyberakása se szentírás!
Hozzávalók úgy alapként:
Borjú, marha és/vagy birkahús (elvégre mohamedán vallásúak a bosnyákok), én marhalábszárból készítem, de semmi hártyázás, csak kockázás! egy kis birka igen jó mellé!!!! - érdemes 1 kg-ból kiindulni, másnap még finomabb
Egy egész fej fokhagyma, 1-2 hagyma, (az egyik lilahagyma is lehet!), 1-2 színes és húsos paprika (nem baj, ha eltréő színűek, szebb a tányéron), 1-2 és paradicsom felkockázva (én 1-2 ek paradicsompürét sem sajnálok hozzá!)
Leveszöldség, legalább fehér és sárgarépa, de paszternák, zeller is jó bele, kevés káposzta, valamelyik városban igazi palócosan zöldbabbal is ettem már - vagyis ha van, belemehet, csak gazdagabb lesz tőle az íze! Padlizsánnal valahol bentebb ettem, talán Mosztár alatt - aki szereti, belekockázhatja sózás után.
Ha nem lustán készítem, kell egy kevés olaj - el ne feledjem.
Pár szem krumpli felkockázva (én fejenként egy krumplit legalább belevágok + 2 darabot a váratlan vendégnek)Fűszerek: só, csípős paprika, édespaprika, bors, borókabogyó, kevés szegfűszeg vagy szegfűbors. Zöldfűszer is kell hozzá, leginkább petrezselyemzöld, zellerzöld egy csokor fele (a másik fele jó lesz a tálaláshoz!).
Csípős paprika: jóféle bogyiszlói, vagy hosszú, csípős zöldpaprika kell hozzá!
Ennyi belevalóhoz kell legalább másfél liter víz is, és ha nem vagyunk muszlimok, akkor 2-4 dl bor is jó bele
Savanyítva eszik - az asztalra kenyeret, tekfölt vagy joghurtot (kajmakot) és ecetet tesznek mellé, meg friss zöldfűszert.
Cserépben készítik, s vagy nagy cserépben teszik az asztalra, vagy kisebb kerámia ibrikben, kis csuporban.
Elkészítése lustán:
1. A cserép aljára egy kis olajat öntök
2. A felkockázott húst és a felaprított zöldségféléket (krumpli kivételével) beleöntöm.
3. Fűszerezem: sózom, borsot szórok rá, meghintem egy késhegynyi szegfűborssal, szegfűszeggel, beleszórok egy pár szem egész borsot, opcionálisan borókabogyót (legjobb fűszertojásban, apátok nem szereti, ha ráharap mondjuk egy borókabogyóra a gulyásban), zöldfűszert vágok bele.
3. Felöntöm annyi vízzel, ami ellepi. Ha van bor, akkor itt a helye annak is! Én nem ecetezem, csak a tálaláskor!
4. Félórát-órát kicsi tűzön lefedve párolom 180-200 fokon.
5. Aztán leveszem a fedelét, hozzáadom a krumplit, és besűrítem a levét gyöngyöző forralgatással.
A cserépedényt be tudom tenni a sütőbe – és ott kényelmesebb sütögetni, forralgatni, mert nem kap oda, márpedig a hagyma miatt odakaphat ha elég sokáig sűrítem. A bosnyák csupor sűrűsége nem egységes, ettük gulyásleves sűrűséggel, de vendéglőben hoztak már pörköltszerű szafttal is belőle, így is jó volt, úgy is. Ha eltekintünk a bor bosnyák tilalmától, akkor borral még finomabb.
Elfeledtem majdnem megírni, milyen a nem lusta elkészítése ennek az ételnek.
Hát, az olajon meg kell pirítani a hagymát, aztán a fokhagymát mellé rakni, s jöhet a húskocka. Ha már barnára pirítottam, fűszerezem, és úgy öntöm a cserépedénybe. Rárakom a zöldségeket- és innen megy tovább ugyanúgy.
Az előnye, hogy összeforgatva a forró olajon a húskockákat, azok bezárják az ízeket, jobbízű a bosnyák fazékban a hús.. Ám a lusta változatnál: nem használok olajat (egészségesebb!!), és kevesebb a mosogatnivaló, miközben úgy jobbízű a leves, hogy nem rosszabb ízű a hús. - Én ezt a módszert javaslom nektek is.
Már sokszor konstatáltam, hogy ami alig nem is jelentős különbség, mennyire más ízeket eredményez a fazékban: a szegfűszegtől-e, a sütőtől, cserépedénytől – kár ezen töprengeni, főzni kell s megenni, mert finom a csípős bosnyák gulyás.
Mióta megnőttetek, elfogadjátok, hogy nemcsak kivénhedt, a vágóhídra önként és meghalni akaró marhahúst eszünk, s ha hozzájutok, ehetünk borjút is.
A mentából hébe-hóba főzött Édes is, de igazán sokat Irma néniéknél ittam Aradon. Irma néni zágoni édesanyjától szokott rá, aki nagy tudója volt a gyógyfüveknek (igazi „javasasszonyként”, mindent fűvel-fával gyógyított, azzal nevelte fel mind a hét gyermekét. Amikor Zágonban jártunk, a régi kert teli volt mezei virágokkal, gyógynövényekkel…Persze Ceaucescu is sokat tett azért, hogy Irma néni mentateát főzzön: szinte nem volt tea akkortájt a boltokban. (Más se nagyon volt…)
Judithka így készíti a barackos csirkemellet, ez az ő receptje – és meglepő módon nálunk még a pasasoknak is bejött!
3. Tányérra teszem, előveszem a barackot és a reszelt sajtot.