Így főz anyátok

Felvágom a birseket, - mert mint már sokszor említettem volt,-  a kukacok miatt muszáj. (Olyan furfangos járataik lehetnek, hogy nem is hinné az ember.) A magházát kiszedem, a héját rajta hagyom. A birs szeleteket citromos vízbe teszem.

A birsből csak és kizárólag a pucolt, tiszta birs mennyisége számít, ha ez mondjuk 1 kg, akkor 40 dkg körüli cukrot adok hozzá. Ilyenkor lehet lemérni, vagy szemmel saccolni, ezt én „köbölésnek” hívom. A birs mondjuk a fazék fele. Akkor a szükséges cukor kevesebb, mint a negyede. Vagy a birs egy téglatest, akkor kicsikét kevesebb fele téglatest a cukor.  

A sziruphoz szükséges víz mennyiségénél abszolút tapasztalati becslések megy, mert leöntöm a birset éppen ellepő citromos vizet, és felteszem forrni, abba öntöm a cukrot.

Így készítek szirupot. A citromos vizet cukorral felfőzöm, s közben fűszerezem.

Ami mindig van benne: egy kiló tisztított birshez mondjuk

• 1-2 rudacska, szóval pár darab fahéj
• és jó pár darab szegfűszeg,
• valamint pár borsszem,
• esetleg egy-két szegfűbors.
• Ami változhat és igazán csak opcionális egyéni ízlés szerint: egy kisebb darab csillagánizs, kevés kardamom, netántán egy rúd igazi vanília (ez igazi luxus!!), és kevés igazi gyömbér. Ezek mind megváltoztatják az ízét, a kardamom igen jó bele, a csillagánizs annak ízlik, aki szereti az ánizs rejtelmes édességét, s vigyázni kell vele, nagyon félreviheti az ízét! a gyömbér is megosztó, de frissé, egzotikussá teszi az ízét, a vanília idáig mindenkinek bejött.

A szirupot leszűröm, és ráöntöm a birsre, felteszem puhulásig főzni nem túl nagy tűzön, közepesen.

Figyelem! Ha már piros lesz a vize, és puha a tapintása a birsdaraboknak, akkor készen van. Nem kell hozzá sok idő, tán 15 perc forrástól.

Ekkor leszűröm, a birsdarabokat kiforralt üvegekbe töltöm. Az újból felforralt sziruppal színig töltöm, lezárom csírátlanított fedővel, és nedves dunsztban 25 percig főzöm. Utána száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Talán feltűnt már, szeretek szesszel javítani az ízeken és segíteni a tartósítást, ezért a birsbefőttnél is szoktam a tetejére 1-1 ek rumot vagy konyakot önteni. De ez tényleg csak opció! Megjegyzem, ha öntök, akkor csak jót szabad, gagyi műromot kerülöm a konyhában.Csak jó rumot és a konyakból is jobbat. Pl. az Albániából hozott Szkander bég rumot, konyakot*, amiért kishíján az életemet is adtam… (Tényleg így volt, Skodrában leestem, koponyarepedést ss szilánkos orrcsonttörést szenvedtem, mentő vitt Tiranában, ahol a katonai kórházban műtöttek meg. Érdekes napok voltak azok!)

Az utolsó képeken két éves birsbefőtt bontását fotóztam le. Nézzétek csak meg, milyen szép tiszta a befőtt csavaros teteje! S az íze… hm, megérte elkészíteni, hogy most ehettem belőle.

*Miután javítottam, kénytelen vagyok bemutatni a Fanni általad annyira kedvelt albán konyakomat, sajna ez az utolsó üveg, és nem is épp ez volt a legjobb minőségű (az igazin ágaskodó lovon ott látható Szkander bég is, Corvinos Hunyadi János becsült kortársa. S nem is konyak van ráírva, elvégre a cognac/konjak védett lett. Az albán képeken az látszik, volt ám az út mentén fotókkal igazoltan: kecske, szamár, öszvér, ló, taliga, szekér, gödör, még nagyobb gödör...

Természetesen ahogy a konyak szőlőpárlat, (a legjobbat Örményországban kóstoltam!), a rumot a cukornádból készítik, a melasz az alapja. Íme egy fotó: havannai rumgyárban láthattuk ezt a makettet a rumkészítés gyártási folyamatairól, (a kép minősége elég pocsék, elnézést kérek érte, de maga a makett érdekes, nem?). A helybeli rum nagyon finom volt, esküdtek rá, ez az igazi Bacardi, csak névlopás és emigráció esete forog éppen fent. Persze kubai rumom már nincs. Jamaicai, Bacardi, Captain Morgan, Havanna Club - ezek a még megfizethető, jó rumok a konyhámon. Nem sütőrumot használok befőzésre, és nem is budafokit. Egy élesebb, színes kubai képet is keresek mellé érdekességnek. Nagyon szép, tarka ruhákban, szivarozva ült ki az utcákra sok helybeli kifejezetten turistacsalogatónak, és a fotókért pénzt kértek többen is.

 A LÉNYEG: Kedves lányok, sokszor mondogatom nektek főzés közben, ha alkoholos valamit használok, az ételben /ételhez használt ital mindíg jó minőségű legyen, akár bor, akár konyak, akár rum. S persze ha bor, az nálunk vagy villányi, vagy tokaji (borleves, borsodó, libamáj esetében), ha villányi, akkor Linbrunn bor bármihez, borleves, oportómártás, boros körte, villányi vörösboros pincepörkölt, vadragu...mind szereti!

Íme egyszerű és gyors kedvenc őszi finomságom! (Igaz, mióta a sógornőm biztatására némi birset lefagyasztok, azóta azt mondom, lehetne egész évben, de akkora mélyhűtőm sajnos nincsen, hogy annyi birset belerakjak, amennyit megennék.)

A nyersen ugyancsak székletfogó birs párolva, sütve lényegesen könnyebben emészthető, és az egyik legegészségesebb, ásványi anyagoktól szinte roskadozó gyümölcsünk.

Felvágom, nem mondom hogy cikkre vagy szeletre, mert aki pucolt birset, az tudja, hogy minden birs egy kukacakna, sose tudni, mennyi lesz belőle a hasznos, s milyen formában lehet kinyerni.

Ami fontos: a birsdarabkákat pucolás közben rögvest citromos vízbe dobom, nehogy nagyon megbarnuljon. A nagyon hulladék megy a kuka vagy komposzt közül valamelyikbe, s ha jó a birs véletlenül, akkor a magháza is megy egy másik citromos vízbe, mert az alkalmas egy előfőzésre. Ezt főzöm-főzöm egy citromhéj, egy fahéjrúd társaságában.

Közben pucolom tovább a birset.

Amint elkészültem vele, egy nagyobb, szélesebb szájú lábasba teszek a birs mennyiségétől és az édes íz szeretetétől függően két-három evőkanál cukrot. Hagyom szép lassan olvadni, amint elfolyik szép barnán, de még nem égett meg, gyorsan beledobálom a citromos vízből marokszám kiszedett birsdarabokat. Serceg persze, fakanállal gyorsan elkeverem és felöntöm a citromos vízzel, majd a fővő és leszűrt birslevet is ráönthetem.

Némi szegfűszeg, a fahéjrúd is belemegy. Felforralom, kis tűzön nekem 10 perc is bőven elég a puhuláshoz.

Szoktam néha nagyon kevés vízzel készíteni s felforralom sűrűre a levét.

Ugyanezt fehér vagy vörös borral is készítem – a birs szinte megbarnul a vörösbortól – úúúú attól nagyon finom lesz!

A tótok szeretik a savanykás (sőt, savanykás-édeskés!) ízeket. Pácoltuk a megmaradt húsvéti főtt tojást, a virslit, a krinolint, a krumplit (hagymás-ecetes salátaként), azt a kevés halat, amit ettünk, marináltunk is ecetes olajjal.

S mi egy klasszikus szlovák étel? „Utopenec s cibulkou” = ecetes kolbász.

Tényleg nem tudom, a szláv vérvonal, a monarchia, a csehszlovákiasság az oka, de annyira hasonló a cseh és a szlovák konyha egymáshoz is, és a mi hazai ízeinkhez is, hogy apátoknak simán fordítottam a szlovák nyelvű étlapról, melyik ételtől mit nézhetünk ki.                   

Hazajöttünk, és simán, recept nélkül előállítottam ugyanazt az ecetes kolbászkát. Apátok meg is kérdezte, eddig miért nem készítettem, sokkal jobb így a debreceni.

Hozzávalók:

• Fejenként 1-2 debreceni kell (férfiaknak kettő, lányoknak egy is elég)
• Én kb feleannyi hagymát használok, mint amennyi a kolbász térfogata, szóval egy párhoz egy kis lilahagymát. Lehet vereshagyma is, szeretem keverni, salottét is belevágok, gyöngyhagyma is lehet benne. Négy pár egy nagyobb üvegcse, ehhez 2-3 fej közepes, 3-4 kisebb hagymát veszek.
• Fűszerek: pár szem bors, szegfűbors, (de jöhet koriander, mustármag is), 1-2 levél babérlevél.
• Jó hozzá egy csípős zöldpaprika is.
• Kaliforniai húsos színes paprika, kápia paprika igen jóízű lesz, és persze pár szép fokhagymagerezd is elfér benne.

Elkészítése:

Felteszem a szűk egy liter vizet forrni. Beleteszek éppen elegendő sót (nekem szűk lapos ek- aztán kóstolgatom).

A fűszereket belerakom.

A hagymát vékonyra felkarikázom, a paprikát karikára vagy kockára vágom.

A debrecenit lehéjazom, félbehasítom, megtömöm hagymával.

Ezzel az elkészítés megvan, jöhet az üvegbe töltés.

A hagymát kb 3 részre osztom.

• Az üveg alján „megágyazok” a maradék hagyma harmadával.
• Beleállítom a debreceniket, köréjük tömködöm a paprikát, a hagymák második harmadát.
• Végül a hagymával fedem le az egészet.
• Elkészítem az öntetet: A felforrt vízbe öntöm az ecetet, adok bele 1-2 ek cukrot, tényleg ecetfüggő, hogy mennyit, de a víznek édeskés savanykásnak kell lennie 20%-osból kb. 1-2 dl kell az én ízlésem szerint.
• Így melegében felöntöm vele az egész üveget. Teljesen lepje el a felső hagymát is!

Hűtőben érlelem innentől fogva a lezárt üvegben. 2-3 nap múlva már jó, egy hétig legalább ehető.

Egy kis figyelmeztetés!

A meleg víztől a debreceniből kis zsír olvad ki, ez lezárja majd a tetejét, de nem érdemes leszedni, csak fogyasztás előtt, ez védi a levegőtől.

Lehet persze debreceni karika réteg-hagymás rétegben is pakolni, de ha már a virslit, krinolint is így állva pácoltuk Aszódon, miért tennék másként a debrecenivel?

Lehet bővíteni kis csillagtok szeletekkel (vagy épp egész bébipatisszonnal), uborkakarikákkal, cukkini kockákkal...

Citromfüvet igyekszem mindig tartani cserépben az otthonomban és a kertemben is – s több okom is van rá.

1. Egyrészt a legszebb és legfinomabb ehető dísz gyümölcslevesekhez, fagyikhoz, sütikhez. De pl. a limonádéim legízletesebb dísze a mentákkal együtt.
2. Másrészt az egyik legfinomabb tea alapja. Alkalmas teakeverékbe is – például a zöldtea és a citromfű valami haloványzöld csoda! Finom jázminbimbókkal, ízlik mentával is együtt főzve…
3. Harmadrészt gyógyhatása van. Ez a gyógynövény gyógyhatású, s a teája is gyógytea.
4. Negyedrészt: fűszernövény, használom magában is, fűszerkeverékekbe is teszem – arabos, indiai, ararátbéli fűszerekhez igen jó. Salátákba keverem, főzelékbe, levesekbe belefőzöm vagy ráaprítom tálalás előtt.

A latin nevében a „melissa (melitta)” méhet jelent, mert a kicsinyke fehér virágának igen finom illata van, kicsit a mézfűre hajaz, emiatt méhlegelő, csak úgy döngenek körülötte a méhek, ha nyílik. A citromfűnek ezért „méhfű” a másik neve. 

A legendák szerint anno a mórok hozták be, tehát a spanyolok ittak először citromfű teát, mert megtudták a móroktól, hogy nyugtat, lazít, tisztítja a fejet. De olvastam kolostorkertekről is, hogy szerzetesek hozták be, de ők vélhetően a keresztes háborúkból – tehát csak a mórok, arabok felől érkezett Európába. A szimbólumok misztikája alapján szív-alakú levelei miatt már a kolostori gyógyítók próbálták szívpanaszoknál, és pont nyugtató hatása miatt a heves szívdobogást csillapította is. 

CITROMFŰ A KERTEMBEN

Hogyan termesztem? Évelő növény, és szeret alulról is szaporodni, ha hagyom elnyílni, még a magját is elviszi a szél. Idén pl. a kert füve volt teli vele. A meleg és félárnyékos helyeket szereti, ehhez képest az Édes féle „törperózsa” (nagy bokor lett, félgömbösen szétborul, és néha még a korai hóban is virágzik), szóval a rózsa tövében évek óta hajt, zöldell, pedig oda nap akkor megy, ha széthajtom a szúrós ágakat, hogy kivadásszam onnan a citromfüvet.

A citromfű az egyik „jelzőnövényem”, ha elkezd kókadni, akkor száradnak a teraszon a virágok. A többi még nem mutatja, amikor a citromfű már kókad. Olyan, mint a kanári, az meg a szénmonoxidot jelezte anno egy munkahelyemen a kemence mellett.

Egész nyáron szépen, finoman szedem a citromfüvet, (Hagyja magát!), mindig csak annyira, hogy a virágba menőket vagy a zsengéket szedem, és hagyom újra hajtani, így egy évad alatt (kora tavasztól késő őszig) többször megkopasztom, és mindíg a legértékesebb zsengét szedem.

Aztán október végén már „legyilkolom” a citromfüvet- mert vagy én, vagy a fagy- szóval inkább én teszem. Maximum egy cserépkét viszek be télire, felnyurgul, nem érzi nálam a konyhában jól magát, de télen még az is hasznos. Ám azt vettem észre, ha földre rakva körberakom levélkékkel, beleágyazok neki, nemcsak szebben telel át, hanem tovább bírja a hideget s hamarébb is hajt tavasszal.

Ezen a sok barnás, száraz leveles képen februárban, hó után hajt már a citromfű a rózsa töve körül a szabadban.

Késő tavasszal, mondjuk áprilisban a piacról is lehet venni – kiültethető, cserépben is tartható.

CITROMFŰ TARTÓSÍTÁSA

Tartósításként fagyasztok vagy szárítok. Egy részét lefagyasztom, de nem sokat, mert igen jól szárítható. A nyarat végigszárítom. Szedem, szárítom, szedem,… aztán vászonzsákocskában tárolom.

Szedem a levelét, morzsolni, teának, fűszernek. Szedem levelestül-ágastul, teának. Szedem a virágos hajtását teának, fűszernek.

Kicsi fehér virága van, mint a zsálya, végigfut az a sok kis virág a szárán, teaként a virágzó hajtását használom a legszívesebben, igen aromás. Kora délután szoktam szedni, mert akkor van teli a legtöbb illóolajjal.

CITROMFŰ TEA

Teában pl. szinte az egyetlen, ami valóban segít a fejfájásomon. Persze nem a nagy görcsös fejfájásban, hanem akkor, amikor azt érzem, hogy kerülget, settenkedik a migrén, amikor nehezebb a fejem : akkor szinte kitisztítja a homlokomat. Azt mondják, segít aludni – én nélküle is alszom, s akinél próbáltam, nem segített, de ez csak egy ember, s másnál más lehet a hatása!

A nyugtató hatása viszont kétségtelen, én csak érzem, de sok ókori orvos, még a Vezúv kitörését leíró Plinius is írt róla. Szívbarát, menszesz esetén is nyugtató, görcsoldó hatású, és kimondom, de szélhajtó hatású, s ha ezt csinálja (pufogtat gyengéden), akkor jó a kólikás fájdalmak esetére is, és biztos, hogy az emésztést is serkenti.

Citromfű tea készítése

Lehet frissen szedett növényből is, akkor egy csészébe egy szebb ágát szánom több darabba törve.

Szárítottnál is általában nem egy csészével, hanem egy teáskannával készítek. Miután szárral szárítok sokat, ezért megtömködöm az ágakkal a tába tehető lyukacsos kvázi csészét, és erős másfél liter vizet felforralok, lehúzom a tűzről, bele a csészényi 2-3 dl közötti teafűcsomag, lefedem és adok neki 10 percet.

Csészébe úgy készítem, hogy beleteszem a szárított ágat, (1-2 ágacskát levelekkel, virággal is), vagy egy evőkanálnyi szárított, morzsolt  citromfüvet, és leforrázom, lefedem, 10 percig pihentetem s iható.

A citromfű tea hatásai:

Ahogy már mondtam, tisztítja a fejem, a gondolataimat. Nyugtat, pihentet, a szívet csillapítja, nagyobb pulzusnál szinte az egyetlen, amit megpróbálok. Az emésztésre jó hatású, beindítja a szeleket, serkenti az epét is. Immunrendszert segít, megfázásnál az egyik kedvencem. Vírusellenes hatása is lehet, mert tényleg jó!

Az íze fantasztikus, finom, megunhatatlan.

Ennek ellenére nem szabad vég nélkül inni, a gyógyteák zömére igaz, erre is, hogy érdemes kúraszerűen pl. koleszterinre, érrendszerre, immunrendszerre hatva 4-6 hétig naponta 2-3 alaklommal inni egy-egy csészét.

FŰSZERKÉNT A CITROMFŰ

Miután végigzöldelli az évet, az egyik legkézreállóbb salátaízesítő a konyhámban a citromfű. Könnyű vele főzni, pl. az egyik kedvencem frissen szedett levélkéivel: pisztrángot töltök vele és megtömködöm a citromfű mellé füstölt szalonnakockával is, a halra is teszek a szalonnából, s úgy sütöm meg. Nagyon jó, érdemes utánam csinálni!  Halhoz a citromfű ízesítőnek, tölteni, mártásnak - mindenképp jó!

Egyéb alkalmazásaim csak felsorolás jelleggel:

• Citromfű mártás is finom halhoz, csirkéhez, pulykához.
• Húsokat pácolom vele szárazon bedörzsölve, olajban elkeverve akár frissen, akár szárított állapotban.
• Levesekbe főzöm. Főzelékekbe, pl. brokkolihoz, karfiolhoz. Finomfőzelék édeskésségét fantasztikusan ellensúlyozza savanykásságával!
• Gyümölcslevesekbe ehető dísz!
• Salátákba vágom.
• Ha száraz, akkor a saláta öntetbe keverhetem télen, úgy is aromás!
• Kompótokhoz is ízesítő.
• Extra a limonádékba, koktélokba is – és jégkockatartóba is be lehet tenni összevágva, vízzel felöntve megfagyasztani, - luxus jégkocka lesz!

GYÓGYHATÁSÚ KIVONATA

Szinte minden gyógynövényből lehet extraktumot ( kivonatot) készíteni szesszel.

Citromfüves pálinka

Vodka a legegyszerűbb hozzá, mert az nagyon tiszta, egyből 40 fokos, s elég semleges. Én törkölypálinkát szoktam (pl. a zölddió-kivonathoz is bevált!) használni, vagy patikából vett tisztaszeszt, s kb. 40 fokosra hígítom.

3-4 ágat összevágok, mozsárban kissé összetöröm és belerakom egy kisebb befőttesüvegbe. Felöntöm telibe a szesszel.

A konyhaszekrényen tartom és naponta-kétnaponta felrázom. Nem hagyom sokáig, egy hét  elegendő. Leszűröm, és karcsú üvegbe teszem. Mit gondoltok, mire használtam? Herpesz ellen. Csak C-vitamint szedtem rögvest, de abból sokat, (esetleg az ezres C-vitaminos Ca-sandózként), és ahol kijött volna a számnál, ott ezzel bekentem - ha kijött, akkor ezzel szárítani naponta többször mindaddig, amíg el nem múlt.

Gyomorerősítő citromfüves pálinka 

A másik és persze bonyolultabb kivonata a híres karmelitavíz (spiritus melissae compositus = alkoholos citromfű kompozíció, franciául „Eau de Melisse des Carmes”, németül pedig „Klosterfrau Melissengeist”ismerték) olyan alkoholos párlat volt, aminek egyik alapvető komponense a citromfű. A színtelen, fűszeres illatú, vízszerű folyadékot megfázásra, gyomorpanaszokra és magának a királynak a  karmelita apácák készítették már az 1300-as évektől, és ismert az „üzletszerű” készítésének dátuma is: 1611. (!) Innentől készítették Párizsban a szerzetesek és árulták parfümként, orvosságként, csodaszerként, (fejfájás, görcs, epilepszia, kólika…), drágán mérve cseppjeit is. Az összetétele titkos volt, és az eredeti recept el is veszett. Bármi recept van, az csak alternatív változat.

Citromfű, citrom, szerecsendió – az egyik. Olvastam a citromfű, koriander, fahéj, szegfűszeg és narancshéjas változatról is. Van 14-15 összetevős variáció is!

Egy saját változat hozzávalói:

• A villányi 55-60 fokos törkölypálinkát veszem alapul a készítéséhez, és 2 dl legalább egy évig elég. (A törkölypálinka önmagában fertőtlenít, egészséges gyümölcspárlat!)
• 3 evőkanálnyi  szárított, morzsolt citromfűlevél
• 1-1 ek orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica), koriandermag, szegfűszeg mozsárban törve
• Egy citrom leve
• Egy kicsi szerecsendió fele belereszelve
• 1 kávéskanál őrölt fahéj vagy egy rudacska tördelve

Ha végignézitek: ezek nagyja gyógynövény, fűszernövény, gyomorerősítő, bélműködés serkentő, étvágyjavító, vérszegénység esetére is javasolt növény.

Az elkészítése igen egyszerű, a hibája, hogy ez egy extraktum: alkohollal, mint oldószerrel készített kivonat. S nem párlat. Ez így egy házi karmelitavíz, kicsi, sárga (ha belerakom a szárított reszelt citromhéjat, sárga) és a miénk. Nem az igazi, de tényleg egész jó. Kockacukorra cseppentve vagy simán kis vízben oldva, felhörpintve.

• Üvegbe teszem a mozsárban picit áttört fűszereket.
• Felöntöm a szesszel, lezárom az üveget, megrázom, és a konyhám ablakába teszem.
• Ott tartom cirka három héten keresztül, és amikor eszembe jut, felrázom, (ezért tartom elől, hogy legalább néha eszembe jusson).
• Három hét múlva először durvább, aztán sűrű szitán (a legfinomabbon!) átszűröm, barna üvegbe töltöm, és a kamrába teszem.

Lehet úgy használni, mint a Béres cseppet: 10 vagy 20 csepp, 2x, 3x naponta, attól függően, hogy egészségesek vagyunk-e vagy göthösek. Én úgy használom, mint a svédcseppet: sebre fertőtleníteni, herpeszre szárítani, szájba fertőtleníteni, torokra gargarizálni, gyomorba emésztést javítani, s ha még roborál is, az jó.

Ha már tojásos lecsózunk, elmesélem az én kedvencemet is. Ez voltaképpen nem is lecsó – ez tojásrántotta féle, gyanúsan lecsós ízzel elkészítve. Reggelire gyors és isteni!

Ehhez íme a recept:

Kell hozzá egy hagyma apróra vágva, fejenként ½-1 húsos (!!) paprika nagyobb kockákra, csíkokra vágva, legalább kétféle színben! És 1-2 jóízű, ropogósan friss (!) paradicsom (mérettől függően), félcentis-centis   1-2 ek olaj vagy diónyi zsír, só, bors, őrölt piros paprika és 4-6 tojás.

Szeretek apróra és vékonyra vágott, karikázott virslit, párizsit, felvágottat hozzáadni!

A zsiradékon az aprított  hagymát megpirítom, arra teszem felvágott-félét, ami akad odahaza, s rászórom a paprikakarikákat.

Pirítom őket nagy tűznél, és néhány perc után már teszem is mellé a paradicsomkarikákat. Sózom, borsozom, piros paprikázom.

Szintén sütöm erős tűznél pár percet, és amíg serceg, felütöm a tojásokat egy tálba, villával elkeverem, ebbe már csak tojásonként egy csipet sót teszek.

Ráöntöm a zöldségekre, és összekeverem. Azzal, hogy előre elkeverem villával („felverem”), összeelegyedik a tojás sárgája és fehérje, s még ráteszek egy lapáttal a keveredéssel, amikor a pirult zöldségekkel elkeverem. Ez attól jó –nekem-, hogy kicsi tojásdarabkákkal lesz tele a roppanós, húsos, pirult paprika és paradicsom. Nincs szaftja a lecsónak, (mondtam az elején, ez szinte nem is lecsó!), azt a keveset, amit a karikázott paradicsom enged, felissza a tojás.

Ahogy a tojás megdermed – tálalható, mert úgy jó, ha kicsit pépes marad, ahogy ezt a fotón is sikerült megörökítenem nektek. Nagyon szeretem, gyermekkorunkban gyakran ettük így odahaza.