Először azt írtam, „Narancshéj a konyhámban”, de annak nem írhattam alcímként, hogy „Füveskert a konyhámban”, mert narancsfám nincs, rájöttem, ha „citrusok a konyhámban” címmel beszélünk, akkor az már OK, mert van citromfám. Annyira irigyeltem érte Ibi sógornőmet Villányban, hogy apátoknak vettem egyet a születésnapjára. Jövőre lime-fát kap, aztán talán még mandarinfája is lesz, ha megéljük.
Olvastam egy blogon, hogy vitatkoztak a narancshéj felhasználhatóságán. Volt, aki felvetette, hogy a narancshéjban vannak mérgező anyagok (megemlítve: arzén), és ezért kell olyan hosszan kiáztatni. Mások szerint nem kell. Gondoltam, tisztázzuk ezt a kérdést, számotokra ez ne legyen kérdéses.
Tudjátok, én a narancshéjat (citromhéjat pléne!) nagyon szeretem, sokat használom, és a legfontosabbnak az előkészítésében azt tartom, hogy minél alaposabban megmossam a narancsokat, citrusokat.
Direkt van zöldség súrolókefém, amit semmi másra nem használok (a mosogató felett van a helye!), azzal megsikálom mindet a folyó forró víz alatt. A déligyümölcsök messziről jönnek, bármivel kezelhették a növényt és a gyümölcsöt is, akárki akármivel megfoghatta, felénk ismeretlen kórokozókat tartalmazhatnak. Az ÁNTSZ főorvosa nyilatkozta valamikor, (egy konkrét eset kapcsán, narancstól egy nő fertőzést kapott), hogy egyetlen folyóvizes öblítés a déligyümölcsökön lévő bármi bacitanya 99%-át lemossa. Izé, a „bacitanya” kifejezést azért nem használta.
Jómagam a józan parasztész alapján úgy vélem, a meleggel, a többszöri mosással, a gyengéd súrolással talán még 0,9%-kot leviszek, a maradék már az életképességünket javítja. (Tudjátok, az „egy kg kosz” elmélete, na meg Bagyi bácsié – Bagyinszky Tibor, az Irinyiben tanított fizikai-kémiát: ha háromszor alaposan lesikálunk valamit és az nem oldódik fel, az már minket sem bánt, hiszen egy anyag hatása attól is függ, fel tud-e oldódni a szervezetünkben.)
A mosott narancs (és citrom) héját minden további nélkül felhasználom.
A narancs héját csak akkor áztatom, ha a cukrozott narancshéjat, kandírozott narancsot készítek. A fehér belseje ugyanis keserű. Próbálkoztam a gyors módszerrel (forralás), de nekem az áztatás jött be. Ha vékony kis sárga héjat kandírozok, az szép (főleg vékony csíkban, igen mutatós tortákon, krémeken), azt nem kell áztatgatni, de én kifejezetten szeretem a cukrozott narancshéjat, minél vastagabban. Az meg keserű áztatás nélkül…
Leírom, miket készítek, mire használom fel a narancshéjat.
Cukrozott narancshéj
Ennek készítését már leírtam, a lényeg, hogy a narancsot mosom is, áztatom is aztán a héját porcelántálban, pár napig, naponta 2x váltott vízzel, aztán egy sűrű cukorszirupba teszem avékonyra vágott narancshéjat, elforralom, aztán porcukorba hempergetem és deszkán, papíron szárítom.
Narancsos méz
Nem tudom, leírtam-e már, a lényeg: vékony csíkokra lehámozva a sárga héját (fehér nélkül), ezt frissen miszlik julienre vágom, és valami vékonyabban folyó mézbe (akác, hárs) keverem, hagyom érlelődni – és aromás, extra narancsos mézet kapok (nagyon finom!!)
Ízesítek narancshéjjal:
A fenti módon lehámozott héját forralt borba főzöm. A narancsos forralt bort mindjárt le is írom nektek – amúgy is ősz végével „forraltbor-idő” van…Apátok ritkán dicsér, de a narancsos forralt bornál rákérdezett: ezt hogyan csináltam másként, mint többit? Mert ez nagyon finom! S azóta is többször kérte narancsosan. Krampampuli sincs narancshéjon átdörzsölt kockacukor nélkül...
Ízesítek reszelt narancshéjjal frissen reszelve és reszelés után megszárított, így tartósított narancshéjjal is.
Ehhez az alaposan megmosott narancs héjat a kislyukú reszelőn lereszelem, így frissen édes vagy sós mártásokba, vadasba, pácokba, krémekbe, salátaöntetekbe használom. A sütemények ízesítéséről nem is kell külön szólnom, természetes, hogy minden finomabb tőle!
Szárítok narancshéjat
Ha éppen sok narancsot eszünk, a héja lereszelve nem áll el. A szárított narancshéj viszont eláll. Érdemes szárítani! Csapda: a narancs héját vékonyan könnyebben lehámozom, mintha lereszelném (sérülésmentesebb), a vágott héjdarabokat viszont nem olyan jó felhasználni, mint a reszeléket. Így aztán van egy trükköm (már Brigi is elleste), a lehámozott sárga (!!) narancshéjat megszárítom, turmixban összetöröm, és az a szárított narancshéjam. (Higgyétek el, könnyebb vágni, mint reszelni).
Kandírozok citrom vagy narancshéjat
Ehhez is áztatom - mert a vastag fehér belső héjjal együtt készítem. Ezekkel a legjobb a karácsonyi gyümölcskenyér!!!!
Narancsos cukor
Ha cukorral keverve turmixolom a szárított sárga narancshéjat, akkor narancsos cukrot kapok (vaníliarúddal turmixolva vaníliás cukrot, nem is akármilyen finom illatosat!), a narancsot és a vaníliát is belerakva = narancsos vaníliáscukrom lesz.
A cukrozott narancshéj készítése után megmaradt, narancsgumós cukrot is így használom fel: megszárítom egy papíron, aztán összetöröm turmix segítségével.
A narancsos cukrot
krémekbe,
édes mártásokba,
süteményekbe, (pl. piskótatésztához),
teákba használom.
Főzök naranccsal, narancshéjjal
A képen a narancsos kacsa pácolásának egy fázisa látható, készítem a pácot.
A másik képen a kész narancsos szarvas készen (ezt a receptet már feltettem nektek, a kacsát is ideje volna, elvégre kacsszezon van.)
A narancs és a narancshéj gyógyhatásai
Ennyi konyhaság után beszéljünk a narancs jótékony hatásairól is. Rögtön az elején hozzáteszem: Ugyanezen jó hatása a narancshéjnak is megvan – csak abból nem eszünk annyit, mert nem olyan finom. Feldolgozva viszont a narancshéj is része a konyhánknak!
Ha fáj a fejem, gyakran megeszek 3-4 narancsot, (vagy narancslevet turmixolok, és belekaparom a belsejét is), ilyen nagy mennyiségben könnyíti a fejemet, néha megúszom a gyógyszer bevételét. A sok narancs nyugtat, tisztít.
Ha püffed valakinek a hasa – szintén próbálja ki, akár egy joghurttal összekeverve – segíti az emésztést, javítja a közérzetet.
Magas a C-vitamin tartalma, A, B is van, erős a vírusölő és baktériumölő hatása. Van egy nagyon jó belgyógyász doktornő, ő erősítette meg a gyermekdoktornőnk véleményét: vitamintablettát csak addig ehetünk, amíg nem vagyunk betegek, ha megbetegedtünk, csak a C-vitamin maradt a barátunk, mert a többi jobban táplálja a támadó vírusokat, bacikat, mint a mi szervezetünket. Egészen más a természetes vitaminbevitel! Pl. a narancs fogyasztása enyhíti az infulenzás, náthás tüneteket, és rosttartalma, gyenge szerves savtartalma révén a bélmozgást is serkenti.
Apátok koleszterinjére figyelve utánanéztünk: a gyümölcsök, zöldségek fogyasztása ezen szempontból is kedvező, segíti az érszöveteinket.
A mellrák miatt is körbejártam pár éve: a megelőzésben segíthet a narancs fogyasztása – azóta rendszeresen esszük-isszuk! A narancsban lévő antioxidánsok, flavonok karotinok stb. daganatellenes hatásúak.
(Érdekes mellékhatás: a citruslé nyhe vízhajtó, serkenti a vesét és a benne lévő szerves savak valamiképpen oldják a veseköveimet…Tinkának sem jött elő, amióta velem issza a narancs-grapefruit koktélt. Ezt lekopogom…)
Tudjátok, hogy hiába viszünk be kalciumot, vasat a szervezetünkbe, ha nem megfelelő formában tesszük. Bizonyos anyagok csak más anyagok jelenlétében tudnak felszívódni vagy hatni, pl. a zsírban oldódó vitaminok nem oldódnak vizes közegben, a szerves komplex vegyületeket könnyebben befogadja a szervezetünk, hiába eszünk vasszöget, emésztésünk a növényi eredetű vasat tudja könnyebben befogadni. A narancs természetes C-vitaminja segíti a bevitt vas hatékony aktiválását.
Citromhéj hasznosítása:
Megreszelem és megszárítva elteszem kis üvegcsébe, aztán használom szinte mindenbe: pudingba, krémbe, kompótokba, mártásba, húspácba, levesbe, főzelékbe…
Nem tudom, feltűnt-e már nektek, mennyi mindenhez használunk citromot: salátához, limonádéhoz, teába, savanyú leveshez stb. – és ezeknél a héja nem is kell. A citromot kettévágjuk, kifacsarjuk, a héját kidobjuk (Ibi komposztálja). Ismerős helyzet? Rájöttem, vétek kidobni. Egy kicsivel többet dolgozom:
A friss, ruganyos citromot megmosom (ahogy a narancsnál írtam, alaposan, sikálva, elvégre a citromot is bárki összeszennyezhette - nem fantáziálok, mi mindennel-).
Megreszelem a héját – utána már szárítom, és ha keményen zizeg, akkor az üvegbe kerül. S bármikor, ha kell citromhéj, semmi gond, ha nincs itthon citrom. (Brigi egyszer rákérdezett, mit csinálok, kipróbálta otthon, és ámulva mondta, ő most jön rá, fölöslegesen költött idáig reszelt citromhéjra a boltokban.)
LIME hasznosítása
Limonádékba, mártások, koktélok, thai kaják fontos kelléke.
Direkt hagytam a tányéron reszelt citromhéjat, láthatjátok, mennyivel zöldebb a limehéj mint a citrom, és a lime sokkal aromásabb. Olyan mint a jó makói fokhagyma, kicsi, de ízes.
Utószó az arzénes narancshéj –szerintem- téves vélelméhez
Kedves lányaim, azon kevés - hál’Istennek, csak kevés- emberek közé tartozom, akiknek a szervezetében felhalmozódott az ólom. Munkahelyi ártalom volt és emberi hanyagság a forrása. Ráadásul éppen terhes voltam, vizsgálták is Fannit az orvosok rendesen, a nehézfém-szennyezés nem okozott-e kárt benne.
Akkortájt sokat olvastam ezekről a káros szennyeződésekről, pl. a hazai arzénes vizekről is.
Az arzén van a tengerben, =tengeri halakban is ott található, és aki rendszeresen eszik ilyet, több arzént visz be, mint a mi kifejezetten arzénes alföldi vizeinkkel, van a földkéregben, és kifejezetten feldúsul a fémfeldolgozókban. Tudjátok, mik a legnagyobb arzénszennyezők? A vulkánok és a természetbarát, fa- és szénalapú tüzelő erőművek, háztartások. A narancson azért lehetne arzén, mert arzénes vízzel locsolták, arzénes volt a vegyszer, amivel kezelték, arzéntermelő bacik tanyáznak benne.
Európa talán legarzénesebb vize nálunk van, de nem érik a narancs mifelénk – én kizárnám a narancs arzénszennyeződését.
"Borzaskának" hívtuk a sózott, lisztbe majd a reszelt krumplis és sűrű palacsinta tésztába mártott, s így kisütött karajszeleteket.
Széles lábasba olajat töltök, közepes tűznél felforrósítom. (Ha túl forró, akkor megég a borzaska, ami nem jóízű, kiönthetem az olajat is és egészségre káros hatású - ha meg nem elég forró, akkor megszívja magát a „bunda” olajjal, nehéz és zsíros lesz, ami szintén rosszízű és egészségtelen...)
Fakanállal forgatom, és ha egyenletesen színt kapott, akkor kiveszem rácsra, szalvétára (papírtörlőre).
Maradék „bunda” hasznosítása:
A „hegyi méz” nem egy egyedi virágméz, hanem egy általános neve annak a vegyes virágméznek, amiket többféle hegyvidéki növényből hoznák össze a méhecskék. Számít, mikor pergeti a méhész, hiszen ahogy a havasi legelőkön a májusi juhtejből készült juhtúró talán a legfinomabb egész évben, itt is számít, hol van az a hegyi rét, ahol a méhek „dolgoznak”, mikor gyűjtötték a mézhez valókat, mert más növények virágoznak tavasszal, nyárelején, nyárvégén, ősszel…
Folytatom az általunk fogyasztott mézek bemutatását és éppen az aktuálissal, mert most fogyott el az Erdélyben (pádisi kirándulásunkon) begyűjtött igazi erdei fenyőméz. Elfogyasztotta a forralt bor és az arcpakolás…
Van egy kedvenc alattyai méhészem (ideteszem a fényképét!) tőle veszem a gesztenyemézet, a „kristályméz” fantázianevű repcemézet, a napraforgómézet is, és sokat tanulok tőle, mindig kérdezhetem, Őt „zaklattam a jegenyefenyőmézzel”, és azt mondta, hogy a jegenyefenyő mézek borostyánszínűek és diós ízük nagyon finom, de ehhez külföldre kellene neki mennie a méheivel…Tőle tudom, hogy a fenyőmézet hidegen kell pergelni és lassan, hosszan szűrni.
- Nem is az, - felelte- ő a mézharmat mézet fenyőméznek mondja, ám ezt a mézet a méhei akkor gyűjtöték össze, mikor már lement az akác, erdő szélére telepítette a kasokat, és a tisztások, az erdő aljnövényzete, a közeli mezők tele vannak virágzó kosborfélékkel, a rekettyék bokrai is nyílnak, s ezek a virágok bizony nagyon illatos, finom mézet adnak, ezért hívja erdei méznek.