Amióta apátok nem eszik kenyeret, telnek-múlnak a hetek, (és ó hétről-hétre egyre karcsúbb), szép lassan rájött, vannak olyan ételek, amik kenyér nélkül nem az igaziak. Finoman elkezdte mondogatni, érdemes lenne rozskenyér után járnunk, mert az egészséges.
Anno Dorisz volt a sütödében, és elmondta, daganatos nagynénjének kellene igazi barna kenyér, és akkor a rendes eladó lány elmondta, hogy a sok barna nagyja festett, meg alig barna, egy-kettő igazi a sokból.
Azóta fenntartásaim vannak, de keresztapátok nekivágott, és szép sorban begyűjtötte a környék rozskenyereit. - Kiderült, a kicsi címkéken lévő törpebetűkbe rejtik a titkot: nem is ROZS, hanem valahány % rozs az a kenyér.
A harmadik után keresztapátok kutatómunkába fogott, és valamelyik reggel sejtelmes mosollyal áthozta a tepsijét: rozskenyeret sütött.
No, annak a receptjét még nem kértem el, de gyakorlat teszi a mestert, mert a most lefotózott rozskenyérnél már megkérdeztem, hogyan készítette.
Hozzávalók:
- 25 dkg BR180 rozsliszt (ez a teljes kiőrlésű 100% rozsliszt)
- 25 dkg BL55 fehér búzaliszt
- 2,5 dkg élesztő (de igazi, nála a szárított nem vált be!)
- élesztőhöz 1 dl víz és 1 ek cukor
- dagasztáshoz 3-4 dl víz (függ a liszttől, ezt még nem tudta ennél pontosabban belőni)
- 2 ek só
Elkészítése:
Laci a kis pohárnyi cukros vízben felfuttatja az élesztőt.
A liszteket összekeveri és hozzáadja a megfuttatott élesztőt, a sót, elkeveri, és szép lassan adagolja a vizet, miközben géppel dagasztja a kenyértésztát kb. 15 percig.
Letakarva pihenteti egy egész éjjel, kb. 12 órát, azt mondja a Laci, ennyi idő tényleg kell hozzá.
Aztán reggel 5 percre felkel a kenyérhez: át kell gyúrni pár perc alatt.
Újabb pihentetés: kb. egy óra.
A tepsit bekeni zsiradékkal, belisztezi (ez fontos, liszt nélkül odaragad és szinte levakarhatatlan!). Én a sütőpapírt is javasoltam neki, ezt még eztán próbáljuk ki.
Ráteszi a tésztacipót, a tetejét bekeni ts-val.
A lehető legmagasabb fokozaton (régi tűzhely sütője, mondjuk 200-250 oC-on) 40-45 perc alatt süti (hústűvel ellenőrzi).
Apátoknak is ízlik! A kenyérmentes diéta a búzakenyérre vonatkozik, a rozskenyérrel kivétlet szokott tenni.
Nagyon finom étel a rántott sajt, de sajna panírozással, kirántással készül, ezért ritka vendég nálunk. Trappista, camember, gouda, mozzarella, anikó sajtból készítem általában. Tudjátok ez az egyetlen vegetáriánus étel, amivel Tamást is jól lehet lakatni…
Kihagyom a tépkedést, az előaprítást, előblansírozást, a szalonnapörccel való pakolgatást – és a legjobb, hogy az elkészült spenótfőzelék íze szinte ugyanaz, mintha babráltam volna vele egy fél délutánt.
Őszinte leszek: ezt a salátát a kínai pirított tészta ihlette, valamint a maradék gomba és maradék kel felhasználásának ésszerűsége - aztán rájöttünk, milyen jó így vegavacsinak.
Rádobom a leszűrt gombát, jól átpirítom, aztán felöntöm egy kis jóféle villányi vörös borral.
Apátok meséli, Töttösön rendszeresen sütötték nagyapátokkal a kukoricát: a sparhelten éppúgy, mint a traktortárcsákból készített kerti grillezéseken. A horvát tengerparton is mindenfelé találkozni az esti sétákon a sült kukorica árusokkal: az illatuk bennünket is gyakran elcsábít.
A sült kukoricához csak előkészítem a kukoricát a főzéssel - elég neki 20-25 perc (attól függően, mennyire zsenge). A vízből kivett kukoricák mennek a grillre vagy a sütőserpenyőbe.