Így főz anyátok

Tinka indiai nyitottsága vezetett el a kókusztej alkalmazásához, és az egyik legjobb ízű eredményem a tejbegríz kókusztejjel.

Az elkészítésekor keményebb tejbegrízt készítek – ha lehet, akkor egy vaníliarúddal, vagy kedvenc vaníliás cukrommal, ami arról szól, hogy a turmixba egy bögrényi cukrot öntök, egy vaníliarudat felvágok, a cukorra kaparom a darabkákat is előaprítom, és így összeturmixolom eleinte lassan, aztán egyre gyorsabban.

Így szoktam a porcukrot is készíteni, de ha szárított reszelt citromhéjat teszek bele, akkor citromos cukrot kapok belőle, ha cukrozott narancshéj maradék cukrát aprítom így el, narancsos cukor lesz, s a fahéjrúddal fahéjas cukor, a vaníliarúddal vaníliás cukor. Azok a kis apró fekete szemcsék engem aztán nem zavarnak benne, és az íze annál vaníliásabb, mennél tovább áll az üvegben.

Ezek az ízesített cukrok jók minden sütibe, édességbe, - pl. ebbe a kókusztejes tejbegrízbe!- és sokkal finomabb vele bármi, mint üres cukorral.

Amikor pöfög a tejbegríz nagy kráterekkel, beleöntöm a kókusztejet, összeforralom és kész. Ilyenkor édesítem, nehogy odakapjon a nagy pöfögés közepette az alja.

Így töltöm ki tálakba és kókuszreszelékkel, étcsokidarával szoktam megszórni. Pikáns és igen jó!

Szeretjük a piszkét, apátok nyersen, gyümölcsként, ha már megérett, én édes mártásnak, sós-savanykás mártásnak, levesnek, krémlevesnek is egyaránt.

Krémlevesnél csalni szoktam, kevés körtét, almát rakok hozzá, és így természetes úton lesz édesebb is, krémesebb is a krémleves.

Ez lenne az édes piszkeleves.

A levesben a zöld piszke a jó, mártásba az érettebb szemek.

• ½ kg piszke
• 1 ek cukor, citromlé, fahéj ízlés szerint
• egy lapos ek liszt, 2 dl tej a sűrítéshez, esetleg egy tojás sárgája
• sűrítéshez-bővítéshez egy alma, 1-2 körte

A piszkét megpucolom, (elül-hátul lecsippentem a szöszt is, a szárat is), és ha krémleves lesz, akkor a körtét, almát úgyszintén, a körtét citromlével meglocsolom, kis fahéjat szórok rájuk és felöntöm annyi vízzel, ami ellepi bőven. Egy ek cukrot adok hozzá, icipici sót.

Ha sima levesről van szó, akkor jön a lisztes-tejes ereszték – amihez a piszkelével előbb külön felhígítom, aztán keverem csak bele a levesbe. Azért keverem ilyen hamar, mert mire összeforr 5-10 perc alatt, az elég is a gyümölcsnek is. Tényleg nem kell neki sok idő, mert szétpattan, összesik hamar a piszke.

Szokás volt felénk ebbe a lisztes eresztékbe egy tojássárgáját is elkeverni, de ha azzal készül, azt csakis a legeslegvégén lehet a levesbe adni!!

Gyakran ezt a levest is (mint a piszkeszószt) -  tojáshab galuskával tálalta Édes.

Ha jól megfogalmazom a különbséget:

• hosszabb lével és zöld piszkével = leves készült.
• ugyanez rövid lével, sűrítve, zöld piszkével, savanyán = hús mellé mártás, pl. főtt hús mellé, keumplival nagyon szerettük,
• Rövidebb lével, sűrűbbre készítve, érett piszkéből és biztosan belefőzött tojáshabbal  = édes piszkeszósz

Piszke krémleves:

A piszke krémleves simán turmixolással áll elő, de a magok miatt érdemes ezután még átpasszírozni egy levesszűrőn. A passzírozást ajánlom, mert a sok mag künnmarad. Én azt egyébként el szoktam kanalazni, mert szeretem, na de a krémleves jobb nélkülük.

Ha szépen és melegen akarom tálalni, akkor kerüljön bele dísznek pár szem egész piszke.

Ha hidegen tálalom, akkor is…

Lovas Gabi igen jól főz, szeret bográcsozni, és ez a pörköltje is nagyon finom, elég, ha csak nézitek a képeket! Disznóhúsból készíti, kb. egyenlő arányban 3 féle húst tesz bele, mondjuk együtt másfél kilónyit, amiket előkészítésül felvág közel azonos kockákra:

• disznó köröm
• csülök
• lapocka kell bele, vagy ez utóbbi helyett jó a comb is, szűzpecsenye is, karaj is, de fölösleges, ez az olcsóbb hús is fantasztikus lesz vele, mondta Gabi, és mivel ettem a pörköltből – igaza is volt.

Egyéb hozzávalók:

• 2-3 csík szalonna
• 2-3 nagy fej hagyma
• Legalább egy fél fej fokhagyma
• Fűszerek: só, piros paprika, őrölt fekete bors, színes törött bors, oreganó és majoránna ízlés szerint, de Gabi nem sajnálja őket a pörköltbe
• 3 zöldpaprika (ebből 2 erős, egy édes)
• 2-3 db paradicsom

Elkészítése:

1. Gabi szalonnát vág fel nagyobb kockákra, a bográcsban kiolvasztja őket, a pörcöket kiszedi.
2. A szalonnazsírra dobja az apró kockára vágott hagymát, és a felkockázott csülköt, ügyelve rá, hogy a zsíros része legyen lefelé.
3. Így pirítgatja, olvasztja a csülökből a zsírt, aztán jöhet a felkockázott lapocka, valamint a köröm is.
4. Sózza az egészet, fűszerezi.
5. Jöhet a 2-3 paradicsom felkockázva, valamint 2 erős csöves paprika, egyben hagyva (Lovas szereti kinyomni majd a belefőtt magokat a tányérjában a saját adagjához), egy húsosabb paprika felkarikázva. 
6. Kevés levet önt alá, és úgy párolja puhára a bográcsban, s ha kell, inkább mindig aláönt egy keveset, de nem főzi sok lében sosem.

Lovas Gabi sós vízben főtt krumplit ad mellé. (Persze nokedli, ízletes tarhonya is nagyon jó hozzá!)

Finom zsírt készítek, elvégre zsíros kenyeres borkóstolót hirdettünk. Íme a legjobb zsír, amit eszünk! Azt hiszem, a zsíros kenyér meghatározó ételként vonult végig az én gyermekkoromban is, de a tiéteken is. Amikor nagynénétek panaszolta, hogy nem tudja, mit adjon nektek enni, azt javasoltam, adjon zsíros kenyeret lila hagymával, „szalonnakatonát lilahagymacsákóval”, elvagytok rajta hetekig. - Csak éppen nem eszitek a bolti zsírt, csak a házi zsíros kenyér mehet a tányérotokba.

Nézzük, hogy készítette az édesanyám!

Édes előkészítette a húst sütni, ahogy szokta: só, nagyon sok fokhagyma. Néha őrölt kömény, néha bors...Alá öntött egy kevés hideg vizet.

Édes a disznóvágásból maradt, vagy a boltban vett mezei disznózsírt kanalazott a tetejére, ahogyan azt a sült hús készítésénél is leírtam, és amikor a hús már puha volt, a zsírt leöntötte bödönbe. 

A zsírjára sütés alatt a zsírt folyamatosan leöntötte a zománcos zsírosbödönbe, (ezt én most már csak kis üvegekbe töltöm, nincs itthon zsíros bödön), amíg csak annyi maradt a lábosban, amennyi a hús
megpirítására kellett.

Attól függően, hogy mi volt a hús mellett, más lett a zsír íze:

• sima fokhagymás (egy kilónyi húshoz egy fej gerezdekre bontott, pucolt fokhagymát tett), és
• hagymás-fokhagymás  volt a változata, (fél vagy egyfejnyi fokhagyma mellé egy negyedelt-vagy nyolcadolt vereshagymát tett a húshoz).
• illetve, ha nem karaj volt a hús, hanem oldalas, és az sütés előtt jellemzően be lett paprikázva, akkor „oldalas zsír” lett belőle.

 A leöntögetése alatt kétféle zsír lesz.

• a tiszta zsír
• és a végére maradt az a zsír, ami a hús lepirításakor marad, ebbe belekerült a maradék szaft, a sütéshez használt hagymával, fokhagymával, ez leülepedett az aljára, bekocsonyásodott, s ezzel volt a legfinomabb a zsír. Na ez még Édesnél is a befőttes üvegbe ment, hamar megettük mi kenyéren.

Édes gazdag sülthúsos zsírja

Ehhez az Édes a sülthúst nem pirította meg, hogy teljesen puha maradjon, majd kivéve apró kockákra vágta (tulajdonképpen darálni kellett volna, de nem akart annyit mosogatni), a húst befőttes üvegbe rakta, ráöntötte a forró zsírt, így hagyta megdermedni. (Ezt láthatjátok a fenti sült oldalasos képeken.)

Nem volt érdemes egyben hagyni, mert akkor túl sok hús ment volna egy-egy adag zsíros kenyérre… 

Igazi tavaszi különleges és mégis piszok egyszerű laza vacsora (könnyű reggeli, ünnepi előétel stb.).

A füstölt lazac drágának tűnhet, mert mondjuk pár szeletke ezer körül kapható, ám ez már önmagában is elég elegendő körítéssel négy embernek egy szép reggelihez – ráadásul hal, tengeri, egészséges, omega-3, 6 zsírsavak, A-vitamin – szóval érdemes enni. Nyersen is eszik mások (szusi, lazac carpaccio pl.), de én csak füstölten tudom nyersként megenni, ezért is esszük gyakran.

Íme a hozzávalók:

Hagyma, kapor, citrom, füstölt lazac, olaj – és a tálaláshoz tavaszi virág, ibolya, százszorszép, később sarkantyúka... (képeken minden látszik, csak az olaj nem, a lazacra csurgattam mutatóba kis olívaolajat, de elfolyt, mire lefotóztam.

Elkészítése:

A hagymával kezdem, mert azt vékonyra felkarikázva külön sózom, s egy zárt edényben hagyom, hogy jól átjárja a só.

A marinád: igazi jóféle olaj (elsősorban extra szűz olíva, de dió, mákolaj is lehet, mandula, sárgabarackmag nem, apátok azokat csak kanállal eszi, lenyelve gyorsan, ételben elutasítja őket!), olyan olaj, ami biztosan egészséges, és citromlé.

A citrom megmosott, lesikált héját szívesen lereszelem előtte, (ha eszembe jut!), a levét belefacsarom, a reszelt héját is hozzáadom, és kikaparom a kis cafatokat is a marinádba.

A kapor legszebb zöldjeit levágom (azokat vízben tartom szépnek tálalásig), a többi részeket, a szárakat is összeaprózom, és azt is hozzáteszem. (Puhulnak a szárak és átadják az aromáikat.)

Só, esetleg kis fehér bors, néha frissen darált fekete, máskor zöld vagy rózsabors, netán tarkabors kerül bele.

A halat beleforgatom egyesével a marinádba, minden egyes szeletke közé odarakom a sózott hagymát, és így rétegezem szépen őket.

Lezárom az edényt, és hagyom a hűtőben összeérni a lazacot a hagymával. Frissen is jó, pár óra múlva is, és 2-3 napig tartom maximum, de elébb elfogy.

Az ibolyát tálalás előtt szedem, megmosom vízben, kicsit leszárítom (hogy a marinád olaja jól be tudja vonni), és a zsenge, alsó levélkéket is leszedem salátának, netán más kerti zöldeket is, a hagymával összekeverve a lazac rózsaszínje, s az élénkzöld friss levelek mutatósak is, egészségesek is.

Ugyancsak tálalás előtt teszem rá a szép zöld kaporlevélkéket, mert így frissen igazán aromásak, roppanósan zamatosak.