Menzákon láttam karikákra vágott krumpliból krumplifőzeléket, de Édes mindig csak felkockázta a krumplit, amit én a lehetőleg apró és egyforma kockákra alakítottam át.
Szóval ezzel kezdte Édes: felkockázta a krumplit, és vízbe tette felhasználásig. Nemigen méricskélt: két közepes krumpli kellett egy főre, az kb. egy tányér főzeléket adott, és mindig kellett hagyni krumplit a „vendégnek”, vagyis mindig legalább egy tányérral többet kellett készíteni.
Ennyit a tót hagyományokról.
Édes előkészítette a hozzávalókat:
- Megpucolt – de egyben hagyott- egy szép fej vöröshagymát,
- felvágott egy kisebb paprikát, (jellemzően itt is paprikacsumát hasznosítottunk!!)
- előkészített egy-két paradicsomot, (kereszttel bevágva a tetejüket)
- és összerakta a fűszereket: 2-3 babérlevelet, pár szem borsot, pici köménymagot, sót, néha 1-2 gerezd fokhagymát, majoránnát – ebből amit lehetett, összetört, vagy őröltet használt (eltekintve a babértól, az lehetett levélben).
Feltette egy fazékban a krumplit, felöntötte annyi vízzel, amennyi jól ellepi, beleszórta a fűszereket, ízesítőket, és szép lassan felforralta, aztán negyedórát gyöngyöztette az egészet.
Amikor a krumpli már szinte puha volt, akkor:
- kivette a hagymát, (ha volt, a fokhagyma gerezdeket is), a paprikát, no meg ami maradt a paradicsomból,
- és a főzeléket berántotta: világos színű (hogy is mondják? Zsemleszínű) rántást pirított, felöntötte kevés tejjel, belekeverte a főzelékbe,
- ha volt friss majoránna, vagy petrezselyemzöld, azt még belekeverte, de még a kaporral is javíthatott rajta.
Készen is volt, finom volt. Tudom, másutt előfordul, hogy ecetesen főzik, de nekünk még hűtőnk sem volt sokáig, a kútba lógattuk bele a maradék ételt, szóval Édes azt mondta, hogy az ecetes ételek nem állnak el olyan jól, ezért a főzelék fogyasztásakor tett ki az asztalra ecetet (én most már ecetet is, citromot is), hogy ki-ki magának savanyítsa meg ízlése szerint a krumplifőzeléket.
Paradicsomos krumplifőzelék, ahogy Édes készítette:
Édes a főzővizet ekkor – a paradicsomos káposztához hasonlóan- úgy készítette el, hogy fele vízhez fele paradicsompépet adott. Vagy igazi paradicsomból nyáron, vagy ivólét télen, s ha egyik sem volt, akkor vízzel hígította fel a sűrített paradicsomot.Ilyenkor a fűszerezésbe tett zellerzöldjét, és egy pici cukrot a végén a főzelék édesebbé tételéhez (mindig a végén, mert úgy a zeller íze frissebb maradt, és hogy a cukor miatt nehogy odaégjen véletlenül a főzelék!!).
Krumplifőzelék hagymás rántással:
Az elkészítése egyezik az előzővel, de nem főzök hagymát a krumplival, és a hagyma többféleképpen is a főzelékbe kerülhet:1. amikor a krumplifőzeléket főzni teszem, akkor belekeverem a kevés vízzel, 1-2 fokhagymával összeturmixolt ½ fej hagymát (kevesebb kell, mert intenzívebb az íze! A végén számomra zavaró lehet a túl erős hagymaíz), és úgy főzöm meg a főzeléket. Ez finom, és ezzel nincs is több munka, s a végére a hagyma eléggé szétfő.
2. A hagyma a főzési idő végén, a rántással kerül bele a főzelékbe. Ekkor hagymát pirítok kacsazsíron, arra szórom a lisztet, megvárom, míg finoman megbarnul, azzal már fel is öntöm vizes tejjel, és megy is a főzelékhez.
3. A hagymát kevés zsiradékon megpirítom, (vagy megszórom a paprikával, és ekkor piros lesz a főzelék, vagy nem, és akkor fehér lesz a főzelék), végül úgy dobom rá a krumplit, fűszerezem, és felöntöm vízzel (vagy vizes paradicsomlével, ha paradicsomos krumplifőzeléket készítek) – ekkor tulajdonképpen paprikás krumpliként indítom a főzeléket, és a sűrítés miatt lesz belőle főzelék a végén.
Egyéb krumplifőzelék sűrítési módok
Krumplifőzelék, ahogy mostanság készítem: joghurtos habarással
Nem mindig, csak néha, de szeretem a joghurt könnyedségét a főzelék ízeiben.
Ekkor a különbség annyi, hogy a végén nem rántással sűrítek, hanem egy élőflórás joghurtot elkeverek egy kevés (4 főre 1 evőkanálnyi) liszttel, felhígítom ½-1 dl tejjel, és belekeverem a főzelékbe egy szűrön keresztül. (Tudjátok, csomómentesség végett…)
Krumplifőzelék krumplival sűrítve
A krumpli 1/3-át kiveszem, összeturmixolom joghurttal/tejföllel/tejszínnel, de akár még íróval is. A lényeg, hogy az így kapott pépet belekeverem a főzelékbe, és ezzel meg is van a sűrítés, ami nem is hizlal, könnyebben emészthető.
Piros krumplifőzelék:
Piros akkor a krumplifőzelék, ha paprikával megpirosítom, vagyis zsiradékban oldott, jóféle édesnemes paprikát keverek ízesítésül a főzelékbe. Édes nagyon szerette így a főzelékeket, igazi menzán felnőtt gyerekként a fehérekért meg kellett nála küzdenem.Aztán tessék: ahogy öregszem, elfogadom mindkettőt, és jómagam is felváltva készítem fehéren, aztán pirosan, vagyis paprikásan, és az előzőekben felsorolt krumplifőzelékek közül bármelyik elkészíthető paprikával vagy anélkül.
A képen ugyan paradicsomos főzelék van, de paprikás-paradicsomos, vagyis duplán piros.
A paprika bevitele a főzelékbe többféleképpen is megvalósítható, a sűrítés módjától függően:
- ha piros rántással: akkor értelemszerűen a zsemleszínű rántást félrehúzom, belekeverem a 4 főre 1 ek piros paprikát, jól elkeverem, és megy a piros rántás a főzelékbe (akár ebben van a hagyma, akár már benne fődögélt).
- Ha habarom, akkor a piros paprikát úgy adom hozzá, hogy megvárom, míg felforr a főzelék, ráteszek a tetejére egy tk kacsazsírt, megvárom, míg megolvad, és arra szórom a paprikát, abban keverem el, aztán úgy keverem el magában a főzelékben. A faksznim ilyenkor az, hogy zsiradékban oldódik a paprika, és így viszem bele a főzelékbe az ehhez szükséges kevéske, és a főzeléknek egyébként igen-igen jó ízt adó kicsike kis zsiradékot.
- Krumplifőzelék paprikás krumpliból: Maradék paprikás krumplit egyszerűen besűrítek habarással vagy rántással, és kész is egy kis finom főzelék.
Nézzük csak, mi az alapja: egy lecsóféle
Azért mondom, hogy babrás, mert az egész lecsóféle hozzávalót Irma néni először elkészíti: 
Babos zakuszka
Zakuszka persze többféle lehet
Ha a zöldség: répa, fehér répa, zöldborsó – akkor a leves a „finom leves” hangzatos címet viseli a finomfőzelék után, és ahogyan az a főzelék, úgy a leves is nagyon finom friss zöldpetrezselyemmel.
Szeretem savanyán és lestyánnal a zöldségleveseket.
Kértem rösztit, és kihoztak egy öntött vas serpenyőt, benne a hagymás-sonkás krumpli - finomságot.
jó a következő változat, de öntöttvas serpenyőben az igazi:
Ha a serpenyőnél maradok, akkor lassú tűznél lapogatva, nyomkodva, szedőkanállal óvatosan alá-aláforgatva, odapirítom az alját.
Egy sütőformába – de ez akár a tepsi is lehet-, belerakom a keveréket. Azt vezettem be, hogy alulra teszek egy sütőpapírt, mert akkor minden kínlódás nélkül könnyedén megfordítom, nem ég oda az alja, szóval úgy könnyebb kezelni.
Ugye, ha volt az Idának töltött narancsa, akkor Ibolyának is kellett lennie. Nekem nem volt, és albérlőként kosztos voltam, csak jártam enni a finomságokat és dicsértem őket, s ha nagyon tetszett, elkértem a receptjét.
Elkészítése: