Így főz anyátok

A sajtokat egyszerűen pácolom benne (ahogyan a fetasajtokat is így teszem el fogyasztásra:

-          felkockázom a sajtot (a képen éppen pesztóval zöldített-ízesített goudát, és egy piaci kecskesajtot),

-          beleszórom az üvegcsébe,

-          közben fűszerezem:

-         általában egész fekete borsot, zöldborsot vagy rózsaborsot szórok,

-         borókát,

-         szegfűborsot,

-         chilipelyhet,

-         apró kockára vágott aszalt paradicsomot

-         néha mustármagot is teszek hozzá

-          aztán felöntöm az olajjal,

-          és lezárva sötét helyre teszem a hűtőben.

 

Pár nap múlva már sokkal finomabb, érett a sajt, de hetek múlva is fogyasztható (tapasztalatom szerint fél év a kihordási ideje a hűtőben. Ahogy múlnak a napok, a sajtok egyre teltebb, érettebb, fűszeresebb ízűek lesznek! Kaptam már francia diós sajtot is – az fantasztikus ízű lett így!

-         -   hozzáfacsarom egy narancs levét,

-         -   egy pici mézet, ha nem elég édes a dinnye

-         -  összeturmixolom.

-         -  Ízesítem: egy kivit belevágok csíkokra, és megszórom pár szem gránátalmamaggal vagy más piros gyümölccsel (eperdarabkák, szeder, málna, ilyenek)

Hozzávalók:

-          paradicsom

-          fokhagyma

-          rozmaring

-          só, fehér bors

-          citromlé frissen facsarva

 

A története egy adalék az életemből. Első hosszabb albérletem a Damjanich utcában volt. A házinénim a házmester volt, magas, erőteljes alkatú, érdekes asszony elég nehéz természettel. Abban a házban lakott Antal Imre édesanyja, akitől a fia talán sosem tudott leválni, de ez nem része a receptnek. Imre valami hajóúton bírta a vihart, amitől a többi utas mind tengeribeteg lett, és az olasz matrózok meghívták magukhoz enni. Ott tanulta meg, hogy így kell enni – ő olaszul idézte, én magyarul mondom: „Semmi ecet! Az ecet megöli a paradicsomot!”

 

Hát így kezdtem el citrommal készíteni, jó volt Antal Imrének, az jó lesz nekem is, gondoltam. Át is szoktam át a citromos öntetekre, egyszerűen sokkal finomabban így a saláták! De hát ezt tudjátok.

 

A káposztáknál maradok 2/3-ad arányban az ecetnél, de akkor almaecetet használok jellemzően, kisebb részt boreceteket fűszerekkel ízesítve.

Ez lett apátok kedvenc paradicsomsalátája!

 

Elkészítése a legegyszerűbb (semmi lacafaca), és íze az egyik legjobb:

 

1.    -  csak ízes piros paradicsom összevágva, besózva,

 .     - frissen őrölt fehér borssal megszórva,

3.    - citromlé kevés olíva olajjal elkeverve, ráöntve,

 .     -  rozmaringgal meghintve

 

Ha apróra vágott fehér illatos fokhagyma kerül bele, még teljesebbé válik az ízek harmóniája.

 

Aztán lehet ezt azzal bővíteni, hogy:

-          fehér/lila hagymakockák, netán karikák kerülnek bele,

-          zöldhagyma is beleaprítozódhat,   meg lehet szórni: petrezselyemzölddel is!

 

A „pongyoláshoz” sűrűbb palacsintát készítek:

-          felverek 2-4 tojást, sózom, fűszerezem (borssal, reszelt szerecsendióval, reszelt sajttal, zöld petrezselyemmel, magocskákkal stb. ízesíthetem),

-          és folyamatos keverés mellett beleszórom a lisztet.

-          Hígítom kevés tejjel, szódavízzel és kevés tejföllel lágyítom.

 

Elkészítés: előveszem a karfiol rózsákat, és szépen sorjában belemártom a palacsintatésztába, onnan egyből ugrasztom a forró és bőséges olajba.

Megsütöm minden oldalukon a pongyolás karfiolrózsákat, majd rácsos tálkába, szalvétára szedem ki őket.

Ráadásul az is fontos, hogyha elég zsíros a fasírtmassza, akkor nem kell külön zsiradék a sütéshez – elég, ami benne van, ahogy a palacsintatésztába is belekeverem az olajat, és csak az első palacsintához olajozom meg a palacsintasütőt.

Szeretem a fűszeres olajokat, erről már többször is szóltam – és el is kell őket használnom, mielőtt a bennük lévő fűszerágak bomlásnak nem indulnak. (Tudnak ilyet csinálni… azóta nem sajnálom időben felhasználni a fűszeres olajokat, addig biza spóroltam velük.) 

Nos, ezt a kettőt hozom össze a fűszerolajos fasírozottakban!

 

A darált húst a sóval és borson, néminemű fokhagymán kívül a fűszeres olajjal és az aprózott fűszerágacskákkal keverem össze – formázom nedves kézzel, rárakom a sütőlemezre, megsütöm és ilyen szép lesz.

No persze az nem látszik a képen, de nagyon finom lesz, ízes az illatos rozmaringdarabkáktól, ha éreznétek a képről az illatát, fel is vennétek onnan- olyan finom.