Ez egyrészt finom étel, másrészt ha kevesebb a virsli, mint az éhes száj, akkor a lecsóval „szaporítani” tudom, elvégre van kevés lecsó és kevés virsli, akkor együtt éppen elegendőek a tányérunkon. Nagyon könnyű, finom kis vacsora! A virslit ehhez általában egyben szoktam hagyni, (mutatós így tálalni!), de lehet darabokra is vágni. Gyermekkoromban muszáj volt felkarikázni a szétoszthatóság érdekében, hogy Édest idézzem, így mindenkinek igazságosan jut. A virsli gyermekkoromban igen drága húskészítmény volt.
1. A lecsót hagyományosan készítem:
- 1-2 fej vereshagymát összeaprítok, a paprikát vékony kockákra vágom, a paradicsomot még kisebb kockákra.
- 2-3 pár centis darab kolbászkát egy kicsi zsíron átsütök. Az a pici kolbász egyrészt füstölt ízt ad, kis ízes zsírt izzad ki magából, másrészt apátok a lecsós virslit kolbásszal szereti lecsó nélkül…(Tehát ez a kolbászka az ő tányérjára kerül)
- A zsírra teszem a hagymát, átpirítom szép aranyszínűre, és megszórom 1 ek finom piros paprikával.
- jöhet a paprika, átpirítom pár percig,
- aztán a paradicsomot is beleforgatom. Ekkor sózom, és 10 percig párolom.
2. A vége felé ráteszem a virsliket, és ha felforr újra a lecsó, akkor már el is zárom a tüzet, lefedve hagyom a gőzében párolódni a virslit.
Mostanság gyakorta töprengünk keresztapátokkal, próbálunk árakra visszaemlékezni, arra tippelünk, a virsli karajárban ment. Fillérekért nem is remélhetünk mostanság jó virslit, ámde ami bosszantó, hogy a drága virsli között is alaposan körbe kell nézni, elolvasni az apróbetűs részeket, s ha lehet minél tisztább fajtát venni. Szója, tejpor (!) simán előfordul benne…
Hozzávalók:
- Fejenként egy pát virsli (nekem elég a félpár, apátoknak három szál kell így kijön a statisztikai átlag, mert a természet az egyensúlyra törekszik.)
- 1-2 fej vereshagyma,
- 4-5 paprika,
- 4-8 paradicsom
- Egy darabka kolbász opcionális, egy pici olaj vagy zsír
- Só és 1 ek piros paprika
