Forraltboridő van. Zuzmarás reggel, korán sötét esték, rekedtes torok mind azt mondja: de jólesne egy pohár forró forralt bor! A karamelles tejet, a karamellmártást (pl. héjában sült almával...), az Édes féle fantasztikus egytojásost, a karamelles krémes sütit is, és a karamelles forralt bort is szeretem. Többféleképp is készítem!
Az egyik alapmódszerem, hogy megolvasztom a cukrot az edényben, és amikor már aranybarnán folyik, akkor a karamellt felöntöm a borral, s abba teszem a fűszereket, így forralom fel gyöngyözésig a bort. (Ezt a módszert a forralt boros fűszerkeveréknél már leírtam, remélem le is fotóztam akkor nektek.)
A másik lehetőség, és ez lényegesen intenzívebb ízt ad, hogy a cukrot a fűszerekkel együtt hevítem, karamellizálom - s ennek valóságos ízorgia lesz a végeredménye!
(Őszintén szólva, apátok nem sok különbséget tesz a variációim között, pedig higgyétek el, egészen más ez a fűszerekkel karamellizált cukorral készült forralt bor. Sötétebb a színe, a számban érzem a karamell ízét, orromban az illatát…ja igen, apátok a gyömbéresre mondta, hogy neki nem annyira ízlik, na de nem is szereti a gyömbért… ; és a narancsosnál jelezte, nem tudja, mi a különbség, de ezt a fajtát jegyezzem meg, ilyet többször is kér majd!)
Hozzávalók:
- 7,5 dl-es bor (leginkább villányi portugeiser, én ezt tartom erre a legjobbnak)
- 3-5 ek cukor
- Fűszerek: 5-10 szem fekete bors, 3-4 szegfűbors, 1 tk mustármag, ½ tk koriandermag, 5-6 db szegfűszeg, ½ tk fahéj, 2-3 chilipaprika (ezekből a fahéj és a szegfűszeg kihagyhatatlan, s ha nem akarjátok ezt a csípős változatot, akkor adjatok az összes többi helyett csak egy-két kadamom szemet vagy egy csillagánizst hozzá)
- Egy kis méz (a képen csíkszeredai erdei méz, húúú de illatos!)
Elkészítése:
1.) Karamellizálom a cukrot, s közben azon forrón kipattogtatom a fűszereket is: ennek érdekében a lábas aljára kanalazom a 3 ek kristálycukrot, (3-5 ek-t írtam, de az 5 ek cukrot az adja hozzá, aki nagyon édesen szereti), rászórom a fűszereket, és a tűzhelyen megolvasztom a cukrot.
2.) Vigyázzatok, csak úgy pattog kifelé a koriandermag, ahogy megfolyt barnán a cukor, s rögtön ráöntöm a tűzhely mellé odakészített vörös bort. Az öntésnél vigyázzatok, ha a fűszer pattog, hát a vörösbor meg köpköd, gyorsan el kell keverni.
3.) A kiürült vörösboros üveget még félig töltöm vízzel, azt is hozzáöntöm a forralt borhoz! (1/4-3/4 vagy 1/3-2/3 arányban rakunk hozzá vizet. Nándori Pali mondja, ők tiszta borból készítik. De hát ti is tótok vagytok, hogy nem hígítottátok ti is vízzel?!- Méltatlankodtam. Aztán rájöttem: hogy mi szegény parasztok voltunk, s pali szülei vélhetően tehetősebbek, s a víz az nem az ízjavítás, hanem a kiadósabbá tétel eszköze volt… Ámde ma már azt mondom, a víz abban segít, hogy több fűszeres forralt bort kortyolhassak el, a berúgás veszélye nélkül…)
4.) Felkeverem, had oldódjon fel teljesen a karamellizálódott cukor, és ipeg felforralom.
5.) A végén adok hozzá egy kis mézet.
6.) Néha még egy kis citromlevet is belefacsarok – apátok torka had gyógyuljon.
Kidolgoztam a harmadik változatot is (erről nemrég írtam is):
A cukrot karamellizálom, vízzel öntöm fel és felforralom a fűszerekkel – így lesz egy ízes, fűszeres karamelles szirupom.
A bort gyöngyözésig melegítem és hozzáadom közben a fűszeres szirupot. Így megmarad a bor alkoholtartalma, ás intenzívek a fűszerek is benne.
Lehet választani!
