Édes egyszerű leveséhez volt ez készítve, ketten ettük leginkább: én és Jóskasógor.
Hozzávalók: - 2-3 szem krumpli
- Annyi liszt, amennyit felvett
- Egy tojás
- Só, bors
Édes megfőzte a krumplit héjában, gyorsan megpucolta, áttörte, és egy tojással, annyi liszttel, amit felvett, jól összedolgozta.
Ezt a krumplis masszát sózta, borsozta.
Jómagam már itt keverek bele aprózott zöldeket: újhagyma zöldje, petrezselyemzöld pl. isteni bele!
Zöldséglevesbe főzte – de persze húsleves is jöhetett volna, ha telik rá.
Édes lisztes deszkán rudakat formált, vizes késsel vágott belőle darabokat, s vagy így, vagy kézzel gömbölyítve főzte meg a gombócokat.
Másik formálás: ha a masszából kivett darabokból formált kézzel meglehetősen nagy (3-5 cm-es) gombócokat formált a masszából, és a lobogó levesbe belefőzte őket.
Szokott csipetnyi, langyos tejben megfuttatott élesztőt is belekeverni a masszába, és akkor elkészülés után pihentette egy fél órát. Ha így formázott belőle gombócot, akkor könnyedebb, „repülősebb” lett a gombóc, de én a gancásabbat jobban preferáltattam.
Lobogó zöldségelvesbe, húslevesbe kell a gombócokat kifőzni. Amikor a gombócok feljöttek a tetejére, Édes adott nekik takarékon gyöngyözve pár percet, kivett egyet, kistányéron félbevágta őket, megnézte, egyenletesen átfőttek-e, megkóstolta, rendben van-e, aztán kiszedte a gombócokat egy tálba. A tál aljára olvasztott zsírt, később olajat tett, abba forgatta bele a leszűrt gombócokat, ne ragadjanak össze.
Tálalása: leves magában, tányéron a gombóc, ki-ki tegyen annyit és olyan apróra vágva, ahogyan akarta, ízlés szerint meg lehetett szórni apróra vágott petrezselyem zölddel, és nagyapám ehhez mindig tett egy kis sós tejfölt is.
Ez egyébként a "gölödinyleves", erről szólt a nóta:
Az aszódi gölödiny, gölödiny
kidőlt a falu végin,
a végin.
Rice, rice, hopp, hopp, hopp...
