Csobánkáéktól tanultam meg, hogy beosztani, spórolni kell ahhoz, hogy nyáron is legyen otthon szalonna, hóvégén is ennivaló. Náluk ettük nyaranta a beérett jóízű, édes házikerti paradicsommal a télen eltett - lassan már túlérett!- füstölt szalonnát – és ez volt az egyik kedvenc ételünk.
Sose tudok úgy enni jóféle paradicsommal ízes parasztszalonnát, hogy lélekben ne Csobánkával együtt enném – mindig az eszembe jut róla, s olyankor mindig elsóhajtok valami könnyű imát, hogy könnyű legyen neki a föld...