Sose akartam új krumplit héjában sütni: felénk Aszódon az vajas petrezselymes krumpliként volt köret vagy főfogás, és kész. Ez a punktum esete volt hosszú éveken át. Apátok minden nyárelőn noszogatott, süssem meg, - nem, azt öreg krumpliból szokás-kötöttem az ebet a karóhoz. Aztán megkérdeztem Ibit, apátok testvérét – és kiderült, feléjük Magyaregregyen is, Töttösön is, Villányban is simán sütötték héjában az új krumplit. Megadtam magam: és kiderült, nagyon finom így is az újkrumpli.
Jól átsikálom egy kefével, sós vízben áztatom a krumplikat. Éles késsel kicsit megvakarom, tepsibe teszem, egy erős félórát közepes tűznél megsütöm őket. (Vigyázat! Sokkal kevesebb idő kell neki, mint a régi krumplinak!)
Ennyi. De milyen finom aztán vajjal, petrezselymes sós tejföllel, friss salátával …
