Gyermekkoromban volt egy Andersen mesekönyvem, benne ezzel a gyönyörű képpel. A kisfiút az édesanyja „ágyba fektette, s behozatta a teafőzőt, hogy egy csésze jó bodzateát főzzön neki, mert az jót tesz ilyenkor…A kisfiú csodálkozva pillantott a teáskannára, amelynek födelét mind magasabbra emelte föl a gőz, végül bodzavirág üde, fehér ernyője habzott ki belőle; karcsú ágak sarjadtak ki mellette, nőttek, nyúltak, még a szűrőből is, szétágaztak, összefonódtak, gyönyörű bodzabokorrá terebélyesedtek; aztán fává sudarasodott a bokor, ágai ráhajoltak a kisfiú ágyára, félretolták a függönyöket, - hogy virult, hogy illatozott a csodálatos fa! Nyájas arcú öregasszony üldögélt az ágak sűrűjében; különös ruhája zöld volt, mint a bodza levele, és fehér bodzavirágok díszítették – nem tudta az ember, kelméből varrták, vagy élő lombból, virágból… Bodza-anyókának hívják.”
Bodza-anyóka meg is mondta, szép bodzafája azért teremhetett a szobában, mert bodzát dobtak a teáskannába…
Ti is készítsetek bátran meghűléskor bodzateát, és várjátok a csodálatos gyógyulást, elvégre –Andersent idézve- „a legcsodálatosabb mese mindig a valóságból nő ki…”
Bodzatea készítése:
Íme a szárított bodzavirág. Kicsit babra munka a virágokat úgy leszedni, hogy zöld nélkül szárítsam meg, de így kell.
A zubogó vízbe beledobom a szárított bodzavirágokat. Lefedem a teáskannát és hagyom – már melegítés nélkül!- had oldódjanak ki az íze, gyógyító anyagai.
Apátoknak nem ízlett ez a tea, de ő nem szereti úgy Andersen meséjét, mint én… Ma már ugyanis natúr iszom, így is kínáltam először, de gyermekkoromban mézzel és citrommal ittam – ha így készítem, apátok is megissza, szóval ez segít.
Nézzük a hatását: A bodzavirág tea izzaszt – és ez jó. Nátha esetén bármelyik paracetamol-tartalmú gyógyszer, a kalapkúra, a kalmopyrin és származékai – ezek mind izzasztanak is!
A bodzavirág teával inhalálni is lehet: a gőzölés tisztítja a légutakat, a füleket.
Aszódon szokás volt tejjel forrázva készíteni a bodzavirágból „teát”, és ezt adták a gyermekeknek torokgyulladásra, egy kis mézzel meg lehetett inni és tényleg segített.
Nagyon jóízű teát kapok, ha a bodzát hársfával és sóskaborbolyával együtt forrázom le.
Van egy jó fejfájás elleni teakeverékem: bodzavirág rutafűvel és vérehulló fecskefű együtt, érdemes kipróbálni görcsös fejfájásra.
A bodza más részei is gyógyhatásúak: a gyökere és a kérge húgyhajtó, maga a gyökér hashajtó hatású. (Ha a kérgét szárítanátok, csak fiatal ágakról, friss kérget hasítsatok a szárításhoz!)
A bodzabogyóból szokás lekvárt főzni (maggal és passzírozva mag nélkül), gyümölcslevet készíteni.
A bodzalé serkenti a bélműködést, tisztít, nagyon jó hatású a köszvény, idegzsába tünetei ellen.
A töttösi Magdiék bevált bodzalekvár receptjét majd külön írom le! Édes bodzaszörpjeit is. Ez a lekvár gyomorpanaszokra jó, veseműködést serkent, hólyagot ürít (na jó, vízhajtó), hashajtó hatása révén bélrenyheség ellen is javasolták – leginkább erre. Klára nővérem is ezt ette székrekedés ellen, de egy idő után nem használt, aztán jött a parafinolaj, na az kitolt maga előtt mindent…Én ezt tudom a legbiztosabb természetes, nem agresszív hashajtónak, 1 ek, le kell nyelni (nem élvezkedni, nyelni), és hat.
A bodzalekvárból sem lehet sokat enni, napi 1-2 ek elegendő. 3 ek-nál több nem javasolt. Gyerekeknek 1-2 kk is elég. Így is hatékony…Van egy érdekes összeállítás meghűlésre: hársfatea 1 kk bodzalekvárral – finom is, gyógyít is.
Még egy népi megfigyelés: Ha bodza vagy akác másodvirágzik az őszön, akkor hosszú lesz a tél.
Más: Jut eszembe: tavaszi friss bodzavirágból a gyors vagy a tartós bodzaszörpön kívül Édes készített „bodzavirágot pongyolában”, azaz palacsinta tésztában – vagy eszünk gyümölcsöt, pl. epret tavasziasan, bodzavirággal…(Ezek leírását már feltettem nektek!)
