Persze rögtön kérdezhetitek, egyáltalán mi az abálás? (Hogy mi a szalonna, egészen jól tudjátok…) Abálás = 100^oC alatti főzés. Vagyis közel 100 ^oC-os alacsony hőmérsékleten, épp csak forrogó folyadékban való lassú, alapos hőkezelést /megfőzést jelent.

A nagyobb darabokra vágott szalonnát a hurkafőzés után maradt fűszeres hurkalébe, az ún. „abalébe” tett Jóska sógor megfőni. (Egy nagy üstben, kint a szabadtéren vizet tettünk, fokhagymáztuk, borsoztuk, ment bele babér, aztán ebben főttek a hurkába való disznóságok, a disznófej, bőrkék, belsőségek, s ebbe került az elkészült hurka is, majd eztán jött a szalonna főzése. Szóval elég ízes volt ám ez az abalé, mire belekerült a tokaszalonna, de azt tudnotok kell, lányok, hogy addigra az üstben addigra úgy nézett ki a szutymós abalé, mint Polanski Macbeth-boszorkányainak üstjében a bűvital.)

 

Ha az abalevet elő kell állítani: érdemes sós-fokhagymás-borsos (egész fekete bors és babérlevél megy bele) levet főzni, és abba belehelyezni az összevágott szalonna darabokat.

Mennyiségek: egy liter vízhez kb. 1/3-ad fej fokhagymát teszek egészben, 1-2 babérlevelet, 5-10 szem feketeborsot. Sózom, hogy érezzem, mint egy normál levesnél, (vagyis sós, de nem túl sós, ehhez általában 1 lapos ek kell az általam használt sóból).

Ha igyekszem, akkor érdemes húslevessel indítani a fűszerezést: attól még finomabb lesz!!!

 

Igen lassú tűzön, éppen hogy gyöngyözve, leginkább úgy mondom: buborékozva kell teljesen puhára főzni a szalonnát. Akkor kész, ha úgy szalad bele a villa, mintha ott sem lenne a szalonna.

A villát beleszúron, alulról szűrőlapáttal megtámasztom, lecsöpögtetem a főzőfazék fölött, és azon forrón piros paprikába hempergetem.

Ez az egyszerűbb változat, Aszódon így szokták.

Jóska sógor viszont másként készítette: összenyomott egy csomó fokhagymát, sózta, kevés abalével elkeverte, végül az egészet jól megpaprikázta jóféle édesnemes paprikával. (Ilyesmivel szoktam én húsokat pácolni sütés előtt, vagy ehhez hasonlít a fatányéros ízesítése is!)

Jóska sógor a forró szalonnát berácsozta késsel (mint a pogácsát is szoktuk sütéshez), és jól bekente a fokhagymás-paprikás péppel a szalonnát.

A disznókóstolónál már írtam, hogy ez nagyon romlandó, ezért érdemes kisebb darabonként becsomagolni és lefagyasztani.

Nagyon szeretem fagyottan enni, felénk ez téli reggelek finom reggelije volt. Apátokkal, keresztapátokkal eszem, ti csak mostanság kezdtétek észrevenni, még a végén ti is megszeretitek…

 

A visszamaradt abalét, bármennyire is hamis az igazi disznóvágásoshoz képest, el ne dobjátok! Teljesen jó toros káposztához, töltött káposztához, székely káposztához, bableveshez, babfőzelékhez, tojásfőzéshez...stb.

 

 

 

 

Egy kedves kommenthez kapcsolódva hangsúlyozom, mennyire finom a zúzott paprikás fokhagymával megkent abált szalonna! s finom ugyanígy a kocsonya is, íme a fotó róla: